Óriási pénznyelő a Kréta, mégis rengeteg a probléma tanévkezdéskor

Ismét akadozik az évente több milliárd forintból fenntartott KRÉTA-rendszer. Számos óvodai intézményvezető kereste meg szerkesztőségünket azzal a problémával, hogy az oviKRÉTA felületén nem tudnak új adminisztrátort hozzáadni, a hibabejelentésekre pedig nem érkezik válasz az ügyfélszolgálattól.

A KRÉTA bevezetése az óvodákban

2024. szeptember 1-jétől az óvodák számára is kötelezővé vált az oviKRÉTA használata. A hivatalos leírás szerint a rendszer „innovatív megoldásokat nyújt egy felhasználóbarát felületen keresztül, ahol az óvodai tevékenységeket egy rendszerben kezelhetik”. A cél az volt, hogy az intézmények a gyermekekkel és az alkalmazottakkal kapcsolatos adminisztrációt informatikai eszközökkel tegyék gördülékenyebbé.

Csakhogy a bevezetésre alig maradt felkészülési idő. Volt olyan intézmény, amely arra panaszkodott, hogy a szoftver használatához szükséges eszközök – laptopok, számítógépek – hiányoznak. Mivel az óvodák éves költségvetését jóval a döntés előtt megtervezték, sok helyen egyszerűen nem volt keret új eszközök beszerzésére. A rendszer így már induláskor komoly nehézségekbe ütközött.

Elérhetetlen ügyfélszolgálat

A KRÉTA-t a Köznevelési Tanulmányi és Regisztrációs Alaprendszer fejlesztője, az EduDev Zrt. működteti. A cég saját bemutatkozása szerint többféle oktatási, adminisztrációs és információs szoftvert fejleszt.

Mivel az EduDev és az Eduline neve hasonló, gyakran előfordul, hogy a KRÉTA-val kapcsolatos problémák esetén véletlenül szerkesztőségünket keresik a fejlesztő cég helyett. Így értesültünk arról, hogy az EduDev ügyfélszolgálatát nem lehet elérni, mert senki nem veszi fel a telefont. Ez történt most az oviKRÉTA esetében is, de az előző tanévben is kaptunk hasonló „hibabejelentéseket”.

2025 áprilisában több jelzés érkezett arról, hogy a szülői KRÉTA alkalmazás két héten át nem működött iOS-rendszerű készülékeken. A szülők hiába próbálták elérni az ügyfélszolgálatot, nem kaptak választ. Szerkesztőségünk akkor több telefonszámon is próbálkozott, sikertelenül.

Nemcsak az óvodákban akadt gond a KRÉTA-val az idei tanévkezdéskor. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Szülői Hang Facebook-csoportban több szülő jelezte, hogy gyereke iskolájában a tanév első napjaiban egyáltalán nem működött a rendszer. Volt, ahol a diákok még az órarendjüket sem tudták megnézni, és sok szülő is arról panaszkodott, hogy nem tud belépni a szülői felületre és a tanároknak is órákba telik amíg valamit el tudnak intézni a Krétában.

Ki van a Kréta mögött?

A KRÉTA tulajdonosa Fauszt Zoltán, akiről az Átlátszó korábban megírta, hogy 2000 és 2014 között az egykori felsőoktatási államtitkár, majd miniszter, Palkovics László üzlettársa volt. Az ő tulajdonába tartozik a felsőoktatási intézmények által használt Neptun is. A lap szerint az elmúlt években több tízmilliárd forintos közbeszerzéseket nyertek, a Neptunért a felsőoktatási intézmények évente több százmillió forintot fizetnek, a KRÉTA pedig 2015 óta egyeduralkodó az elektronikus naplók piacán.

A Kontroll 2024 novemberében arról számolt be, hogy a 2025 és 2028 közötti időszakban akár 21 milliárd forintot is kiszámlázhat az államnak a KRÉTA-rendszer működtetéséért az Educational Development Informatikai Zrt. A társaság biztosítja a rendszert az állami és nem állami fenntartású iskoláknak, valamint a települési óvodáknak is, ami többek között a névrokon vagyonkezelőn keresztül Fauszt Zoltán érdekeltségébe tartozik – írja a lap.

Az Átlátszó korábbi összesítése szerint 2023-ig összesen 41 milliárd forint értékű közpénzes megbízást nyertek el a KRÉTA fejlesztéséért és üzemeltetéséért. Ráadásul a 2021 és 2023 közötti időszakban csak ebből a vállalkozásból közel 4 milliárd forint nyereség származott.

Megkeresés

A jelenlegi problémával kapcsolatban szerkesztőségünk is megkereste az EduDev Zrt.-t. Többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy kaptak-e hivatalos jelzést az óvodáktól a technikai hibáról, ha igen, hány intézmény kereste meg őket, és sikerült-e már orvosolni a problémát. Azt is megkérdeztük, terveznek-e változtatni az ügyfélszolgálat elérhetőségén, hiszen a telefonos kapcsolattartás nehézségei már korábban is gondot okoztak a KRÉTA esetében.

Választ egyelőre nem kaptunk. Amint reagálnak, cikkünket frissítjük.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.