Akár 20 többletpontot is kaphatnak azok a felvételizők, akik elvégezték az MCC programját

2025-től több magyar egyetemen is pluszpontot ér a felvételin, ha a jelentkező elvégezte a Fidesz-közeli Mathias Corvinus Collegium középiskolás programját – sőt, a kedvezmény 2026-tól tovább terjed. Míg egyes intézmények akár 20 pontot is adnak ezért, mások további, vitatott jogcímekkel – egyházi életben való részvétellel, preferált középiskolai érettségivel, nyílt napokon való megjelenéssel vagy családi kötődéssel – is jutalmazzák a felvételizőket.

  • Székács Linda

Számos egyetemen 2025-től kaphattak először többletpontot azért a felvételizők, ha elvégezték a Fidesz-közeli Mathias Corvinus Collegium középiskolás programját.

Az MCC honlapja szerint

  • a Miskolci Egyetemen 2025-től 20 pont jár egységesen minden karon,
  • a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen 10 pont egységesen minden karon,
  • a Pécsi Tudományegyetemen 2025-től az alábbi karokon adnak maximum 10 pontot: ÁJK, BTK, ETK, KPVK (Szekszárd) és MIK.
  • a Szegedi Tudományegyetemen 2025-től az alábbi karokon adnak 20 pontot: Bölcsészettudomány, Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar, Gazdaságtudományi, Mérnöki, Mezőgazdasági Kar. Az Állam-és Jogtudományi Karon és a Juhász Gyula Pedagógusképző Karon 10 pontot.

A győri Széchenyi István Egyetemen pedig már 2024-től 20 pontot adtak ezért minden karon. A lista pedig 2026-ban tovább bővül; a

  • veszprémi Pannon Egyetemen 2026-tól 20 pont jár egységesen minden karon,
  • a Debreceni Egyetemen pedig az Állam-és Jogtudományi Kar, Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Műszaki Kar, Természettudományi és Technológiai Kar ad érte 10 pontot.

De az MCC-tagság mellett az egyetemek számos egyéb furcsaságra is adnak többletpontokat, mióta átalakították a felsőoktatási felvételi rendszerét. Ilyen a hitélet, preferált középiskolában szerzett érettségi, nyílt napon való részvétel és az is, ha a felvételiző valamelyik családtagja ugyanazon az egyetemen végzett, ahová ő is jelentkezik.

Vannak is olyan jogcímek, amikből kifejezetten látszik az a cél, hogy azoknak a diákoknak is adhassanak pontot, akik kevesebbet hoznak, vagy hogy az egyházi egyetemek az egyházi középiskolák tanulóit preferálják

- nyilatkozta ezzel kapcsolatban tavaly ősszel Polónyi István oktatáskutató.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.