A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.
Hiszek abban, hogy a gyerekekről és a fiatalokról nem lehet úgy döntéseket hozni, hogy közben nem hallgatjuk meg őket
– írta közösségi oldalán az oktatási és gyerekügyi miniszter.
Hozzátette, hogy a fiatalok nemcsak véleménnyel rendelkeznek az őket érintő kérdésekről, hanem olyan tapasztalatokkal és nézőpontokkal is, amelyek segíthetik a döntéshozókat.
A tervek szerint az új részvételi csoport rendszeres fórumot biztosít majd arra, hogy a gyerekek és fiatalok elmondhassák véleményüket az oktatásról, a gyerekeket érintő ügyekről és saját jövőjükről. A miniszter szerint fontos, hogy ezek a vélemények ne csak meghallgatásra kerüljenek, hanem ténylegesen megjelenjenek a döntések előkészítésében is.
„Azt szeretném, hogy a jövőben a fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek, hanem valódi partnerei azok alakításának” – fogalmazott.
A minisztérium már megkezdte az egyeztetéseket diákokkal a részvételi csoport konkrét formájáról, a következő hónapokban pedig szakmai szervezeteket is bevonnak a munkába. A cél egy olyan intézmény létrehozása, amely hitelesen képviseli a gyerekek és fiatalok sokszínűségét, és valódi lehetőséget biztosít számukra a döntéshozatalban való részvételre.
Lannert Judit szerint hasonló kezdeményezés még nem működött a magyar oktatásirányításban, ezért a részletek kidolgozására különös figyelmet fordítanak. Mint írta, nem egy újabb formális egyeztető fórumot szeretnének létrehozni, hanem olyan közösséget, amelyben a fiatalok véleményének valódi súlya van.
A miniszter a bejelentést gyereknapon tette közzé, hangsúlyozva: a gyerekközpontú gondolkodás nem szlogen, hanem azt jelenti, hogy a döntéshozók figyelnek a fiatalokra, meghallgatják őket, és helyet adnak a hangjuknak.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a jövőben ismét szerepet kapnak a tantestületek az igazgatói pályázatok véleményezésében.
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.
