A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.
Hiszek abban, hogy a gyerekekről és a fiatalokról nem lehet úgy döntéseket hozni, hogy közben nem hallgatjuk meg őket
– írta közösségi oldalán az oktatási és gyerekügyi miniszter.
Hozzátette, hogy a fiatalok nemcsak véleménnyel rendelkeznek az őket érintő kérdésekről, hanem olyan tapasztalatokkal és nézőpontokkal is, amelyek segíthetik a döntéshozókat.
A tervek szerint az új részvételi csoport rendszeres fórumot biztosít majd arra, hogy a gyerekek és fiatalok elmondhassák véleményüket az oktatásról, a gyerekeket érintő ügyekről és saját jövőjükről. A miniszter szerint fontos, hogy ezek a vélemények ne csak meghallgatásra kerüljenek, hanem ténylegesen megjelenjenek a döntések előkészítésében is.
„Azt szeretném, hogy a jövőben a fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek, hanem valódi partnerei azok alakításának” – fogalmazott.
A minisztérium már megkezdte az egyeztetéseket diákokkal a részvételi csoport konkrét formájáról, a következő hónapokban pedig szakmai szervezeteket is bevonnak a munkába. A cél egy olyan intézmény létrehozása, amely hitelesen képviseli a gyerekek és fiatalok sokszínűségét, és valódi lehetőséget biztosít számukra a döntéshozatalban való részvételre.
Lannert Judit szerint hasonló kezdeményezés még nem működött a magyar oktatásirányításban, ezért a részletek kidolgozására különös figyelmet fordítanak. Mint írta, nem egy újabb formális egyeztető fórumot szeretnének létrehozni, hanem olyan közösséget, amelyben a fiatalok véleményének valódi súlya van.
A miniszter a bejelentést gyereknapon tette közzé, hangsúlyozva: a gyerekközpontú gondolkodás nem szlogen, hanem azt jelenti, hogy a döntéshozók figyelnek a fiatalokra, meghallgatják őket, és helyet adnak a hangjuknak.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a jövőben ismét szerepet kapnak a tantestületek az igazgatói pályázatok véleményezésében.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
