A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.
Hiszek abban, hogy a gyerekekről és a fiatalokról nem lehet úgy döntéseket hozni, hogy közben nem hallgatjuk meg őket
– írta közösségi oldalán az oktatási és gyerekügyi miniszter.
Hozzátette, hogy a fiatalok nemcsak véleménnyel rendelkeznek az őket érintő kérdésekről, hanem olyan tapasztalatokkal és nézőpontokkal is, amelyek segíthetik a döntéshozókat.
A tervek szerint az új részvételi csoport rendszeres fórumot biztosít majd arra, hogy a gyerekek és fiatalok elmondhassák véleményüket az oktatásról, a gyerekeket érintő ügyekről és saját jövőjükről. A miniszter szerint fontos, hogy ezek a vélemények ne csak meghallgatásra kerüljenek, hanem ténylegesen megjelenjenek a döntések előkészítésében is.
„Azt szeretném, hogy a jövőben a fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek, hanem valódi partnerei azok alakításának” – fogalmazott.
A minisztérium már megkezdte az egyeztetéseket diákokkal a részvételi csoport konkrét formájáról, a következő hónapokban pedig szakmai szervezeteket is bevonnak a munkába. A cél egy olyan intézmény létrehozása, amely hitelesen képviseli a gyerekek és fiatalok sokszínűségét, és valódi lehetőséget biztosít számukra a döntéshozatalban való részvételre.
Lannert Judit szerint hasonló kezdeményezés még nem működött a magyar oktatásirányításban, ezért a részletek kidolgozására különös figyelmet fordítanak. Mint írta, nem egy újabb formális egyeztető fórumot szeretnének létrehozni, hanem olyan közösséget, amelyben a fiatalok véleményének valódi súlya van.
A miniszter a bejelentést gyereknapon tette közzé, hangsúlyozva: a gyerekközpontú gondolkodás nem szlogen, hanem azt jelenti, hogy a döntéshozók figyelnek a fiatalokra, meghallgatják őket, és helyet adnak a hangjuknak.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a jövőben ismét szerepet kapnak a tantestületek az igazgatói pályázatok véleményezésében.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Összegyűjtöttük, mire kell számítani a legfontosabb szóbeli vizsgákon, hogyan pontoznak, és mire érdemes különösen odafigyelni.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke egyeztetett Szűcs Dórával, az Országgyűlés Oktatási Bizottságának elnökével.
