A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.
Hiszek abban, hogy a gyerekekről és a fiatalokról nem lehet úgy döntéseket hozni, hogy közben nem hallgatjuk meg őket
– írta közösségi oldalán az oktatási és gyerekügyi miniszter.
Hozzátette, hogy a fiatalok nemcsak véleménnyel rendelkeznek az őket érintő kérdésekről, hanem olyan tapasztalatokkal és nézőpontokkal is, amelyek segíthetik a döntéshozókat.
A tervek szerint az új részvételi csoport rendszeres fórumot biztosít majd arra, hogy a gyerekek és fiatalok elmondhassák véleményüket az oktatásról, a gyerekeket érintő ügyekről és saját jövőjükről. A miniszter szerint fontos, hogy ezek a vélemények ne csak meghallgatásra kerüljenek, hanem ténylegesen megjelenjenek a döntések előkészítésében is.
„Azt szeretném, hogy a jövőben a fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek, hanem valódi partnerei azok alakításának” – fogalmazott.
A minisztérium már megkezdte az egyeztetéseket diákokkal a részvételi csoport konkrét formájáról, a következő hónapokban pedig szakmai szervezeteket is bevonnak a munkába. A cél egy olyan intézmény létrehozása, amely hitelesen képviseli a gyerekek és fiatalok sokszínűségét, és valódi lehetőséget biztosít számukra a döntéshozatalban való részvételre.
Lannert Judit szerint hasonló kezdeményezés még nem működött a magyar oktatásirányításban, ezért a részletek kidolgozására különös figyelmet fordítanak. Mint írta, nem egy újabb formális egyeztető fórumot szeretnének létrehozni, hanem olyan közösséget, amelyben a fiatalok véleményének valódi súlya van.
A miniszter a bejelentést gyereknapon tette közzé, hangsúlyozva: a gyerekközpontú gondolkodás nem szlogen, hanem azt jelenti, hogy a döntéshozók figyelnek a fiatalokra, meghallgatják őket, és helyet adnak a hangjuknak.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a jövőben ismét szerepet kapnak a tantestületek az igazgatói pályázatok véleményezésében.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
