A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.
Hiszek abban, hogy a gyerekekről és a fiatalokról nem lehet úgy döntéseket hozni, hogy közben nem hallgatjuk meg őket
– írta közösségi oldalán az oktatási és gyerekügyi miniszter.
Hozzátette, hogy a fiatalok nemcsak véleménnyel rendelkeznek az őket érintő kérdésekről, hanem olyan tapasztalatokkal és nézőpontokkal is, amelyek segíthetik a döntéshozókat.
A tervek szerint az új részvételi csoport rendszeres fórumot biztosít majd arra, hogy a gyerekek és fiatalok elmondhassák véleményüket az oktatásról, a gyerekeket érintő ügyekről és saját jövőjükről. A miniszter szerint fontos, hogy ezek a vélemények ne csak meghallgatásra kerüljenek, hanem ténylegesen megjelenjenek a döntések előkészítésében is.
„Azt szeretném, hogy a jövőben a fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek, hanem valódi partnerei azok alakításának” – fogalmazott.
A minisztérium már megkezdte az egyeztetéseket diákokkal a részvételi csoport konkrét formájáról, a következő hónapokban pedig szakmai szervezeteket is bevonnak a munkába. A cél egy olyan intézmény létrehozása, amely hitelesen képviseli a gyerekek és fiatalok sokszínűségét, és valódi lehetőséget biztosít számukra a döntéshozatalban való részvételre.
Lannert Judit szerint hasonló kezdeményezés még nem működött a magyar oktatásirányításban, ezért a részletek kidolgozására különös figyelmet fordítanak. Mint írta, nem egy újabb formális egyeztető fórumot szeretnének létrehozni, hanem olyan közösséget, amelyben a fiatalok véleményének valódi súlya van.
A miniszter a bejelentést gyereknapon tette közzé, hangsúlyozva: a gyerekközpontú gondolkodás nem szlogen, hanem azt jelenti, hogy a döntéshozók figyelnek a fiatalokra, meghallgatják őket, és helyet adnak a hangjuknak.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a jövőben ismét szerepet kapnak a tantestületek az igazgatói pályázatok véleményezésében.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
