Miután Lannert Judit több mint tíz diákszervezet és civil szervezet képviselőjével egyeztetett az oktatás helyzetéről, a KDNP frakcióvezetője Facebook-posztjában „liberális átnevelést” emlegetett, a Mi Hazánk Mozgalom pedig nyílt levélben fordult az oktatási és gyermekügyi miniszterhez az Amnesty International Magyarország részvételével zajló egyeztetés miatt.
Pénteken diákszervezetek és civil szervezetek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit. A találkozón részt vett többek között az ENSZ ifjúsági küldötte, az Országos Diáktanács, a Fővárosi Diákönkormányzat, az Egységes Diákfront, a Nemzeti Ifjúsági Tanács, az Amnesty Magyarország, az UNICEF, az ADOM Diákmozgalom, a Hintalovon Alapítvány, a WellBee és a Fridays for Future Magyarország képviselője is.
A találkozóról elsőként maga a miniszter számolt be közösségi oldalán. Posztjában azt írta:
A beszélgetés ismét megerősített abban, hogy a fiatalok nem passzív szereplői az oktatásnak. Gondolatokkal, konkrét javaslatokkal, saját kutatási ötletekkel érkeztek.
Lannert Judit szerint az előttük álló időszakban azon dolgoznak majd, hogy „a párbeszéd ne alkalmi legyen, hanem valódi és tartós része az oktatásról szóló döntéseknek”.
A Fridays for Future Magyarország beszámolója szerint az egyeztetésen több szervezet is kiemelte a hátrányos helyzetű diákok támogatásának fontosságát, valamint az iskolapszichológusok és a mentálhigiénés segítség szükségességét.
A szervezet szerint szó esett a környezeti nevelésről és arról is, hogyan lehetne aktívabban bevonni a diákokat az oktatással kapcsolatos döntésekbe.
Az Amnesty International Magyarország azt írta, hogy az oktatási rendszer problémáiról, a fiatalok bevonásáról és az emberi jogi nevelés szerepéről beszélgettek a miniszterrel.
A szervezet videójában úgy fogalmaztak:
Közös pontot találtunk abban, hogy mennyire fontos bevonni a fiatalokat a döntéshozásba, és ennek lehetséges útjairól beszéltünk.
Az ADOM Diákmozgalom szintén pozitívan értékelte a találkozót. A szervezet szerint „hosszú évek és nehéz időszakok” után kezdődhet meg a „valódi közös munka” az oktatási tárcával. Az ADOM arról is beszámolt, hogy egy saját, oktatással, gyermekvédelemmel és a fiatalok életkezdésével kapcsolatos javaslatcsomagot adtak át a miniszternek.
A találkozó politikai reakciókat is kiváltott. Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője Facebook-posztjában arról írt: „Indulhat a liberális átnevelés az iskolákban.” Külön kitért az Amnesty International részvételére is. Szerinte az Amnesty a ”liberális világideológia egyik legharcosabb képviselője”, és szerinte az oktatási rendszert ismét a liberális ideológia terjesztésének fő területévé tennék.
A Mi Hazánk Mozgalom szintén reagált az egyeztetésre. A párt alelnöke, Pakusza Zoltán nyílt levélben fordult Lannert Judithoz. A politikus több kérdést is megfogalmazott az Amnesty szerepével kapcsolatban. Többek között arra kíváncsi, hogy:
Pakusza a levélben azt írta:
Az én véleményem szerint az iskolában elsősorban a tanulóknak, a tanároknak és a szülőknek van feladata annak érdekében, hogy a tanulás minél hatékonyabb legyen.
Az oktatási rendszerrel nemcsak az a baj, hogy központosított és átpolitizált: az ADOM Diákmozgalom szerint a diákok mindennapjait olyan problémák is meghatározzák, mint a diákönkormányzatok korlátozott jogköre, az iskolák korszerűtlen infrastruktúrája vagy a lakhatás bizonytalan jogi háttere.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
