Miután Lannert Judit több mint tíz diákszervezet és civil szervezet képviselőjével egyeztetett az oktatás helyzetéről, a KDNP frakcióvezetője Facebook-posztjában „liberális átnevelést” emlegetett, a Mi Hazánk Mozgalom pedig nyílt levélben fordult az oktatási és gyermekügyi miniszterhez az Amnesty International Magyarország részvételével zajló egyeztetés miatt.
Pénteken diákszervezetek és civil szervezetek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit. A találkozón részt vett többek között az ENSZ ifjúsági küldötte, az Országos Diáktanács, a Fővárosi Diákönkormányzat, az Egységes Diákfront, a Nemzeti Ifjúsági Tanács, az Amnesty Magyarország, az UNICEF, az ADOM Diákmozgalom, a Hintalovon Alapítvány, a WellBee és a Fridays for Future Magyarország képviselője is.
A találkozóról elsőként maga a miniszter számolt be közösségi oldalán. Posztjában azt írta:
A beszélgetés ismét megerősített abban, hogy a fiatalok nem passzív szereplői az oktatásnak. Gondolatokkal, konkrét javaslatokkal, saját kutatási ötletekkel érkeztek.
Lannert Judit szerint az előttük álló időszakban azon dolgoznak majd, hogy „a párbeszéd ne alkalmi legyen, hanem valódi és tartós része az oktatásról szóló döntéseknek”.
A Fridays for Future Magyarország beszámolója szerint az egyeztetésen több szervezet is kiemelte a hátrányos helyzetű diákok támogatásának fontosságát, valamint az iskolapszichológusok és a mentálhigiénés segítség szükségességét.
A szervezet szerint szó esett a környezeti nevelésről és arról is, hogyan lehetne aktívabban bevonni a diákokat az oktatással kapcsolatos döntésekbe.
Az Amnesty International Magyarország azt írta, hogy az oktatási rendszer problémáiról, a fiatalok bevonásáról és az emberi jogi nevelés szerepéről beszélgettek a miniszterrel.
A szervezet videójában úgy fogalmaztak:
Közös pontot találtunk abban, hogy mennyire fontos bevonni a fiatalokat a döntéshozásba, és ennek lehetséges útjairól beszéltünk.
Az ADOM Diákmozgalom szintén pozitívan értékelte a találkozót. A szervezet szerint „hosszú évek és nehéz időszakok” után kezdődhet meg a „valódi közös munka” az oktatási tárcával. Az ADOM arról is beszámolt, hogy egy saját, oktatással, gyermekvédelemmel és a fiatalok életkezdésével kapcsolatos javaslatcsomagot adtak át a miniszternek.
A találkozó politikai reakciókat is kiváltott. Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője Facebook-posztjában arról írt: „Indulhat a liberális átnevelés az iskolákban.” Külön kitért az Amnesty International részvételére is. Szerinte az Amnesty a ”liberális világideológia egyik legharcosabb képviselője”, és szerinte az oktatási rendszert ismét a liberális ideológia terjesztésének fő területévé tennék.
A Mi Hazánk Mozgalom szintén reagált az egyeztetésre. A párt alelnöke, Pakusza Zoltán nyílt levélben fordult Lannert Judithoz. A politikus több kérdést is megfogalmazott az Amnesty szerepével kapcsolatban. Többek között arra kíváncsi, hogy:
Pakusza a levélben azt írta:
Az én véleményem szerint az iskolában elsősorban a tanulóknak, a tanároknak és a szülőknek van feladata annak érdekében, hogy a tanulás minél hatékonyabb legyen.
Az oktatási rendszerrel nemcsak az a baj, hogy központosított és átpolitizált: az ADOM Diákmozgalom szerint a diákok mindennapjait olyan problémák is meghatározzák, mint a diákönkormányzatok korlátozott jogköre, az iskolák korszerűtlen infrastruktúrája vagy a lakhatás bizonytalan jogi háttere.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
