Miután Lannert Judit több mint tíz diákszervezet és civil szervezet képviselőjével egyeztetett az oktatás helyzetéről, a KDNP frakcióvezetője Facebook-posztjában „liberális átnevelést” emlegetett, a Mi Hazánk Mozgalom pedig nyílt levélben fordult az oktatási és gyermekügyi miniszterhez az Amnesty International Magyarország részvételével zajló egyeztetés miatt.
Pénteken diákszervezetek és civil szervezetek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit. A találkozón részt vett többek között az ENSZ ifjúsági küldötte, az Országos Diáktanács, a Fővárosi Diákönkormányzat, az Egységes Diákfront, a Nemzeti Ifjúsági Tanács, az Amnesty Magyarország, az UNICEF, az ADOM Diákmozgalom, a Hintalovon Alapítvány, a WellBee és a Fridays for Future Magyarország képviselője is.
A találkozóról elsőként maga a miniszter számolt be közösségi oldalán. Posztjában azt írta:
A beszélgetés ismét megerősített abban, hogy a fiatalok nem passzív szereplői az oktatásnak. Gondolatokkal, konkrét javaslatokkal, saját kutatási ötletekkel érkeztek.
Lannert Judit szerint az előttük álló időszakban azon dolgoznak majd, hogy „a párbeszéd ne alkalmi legyen, hanem valódi és tartós része az oktatásról szóló döntéseknek”.
A Fridays for Future Magyarország beszámolója szerint az egyeztetésen több szervezet is kiemelte a hátrányos helyzetű diákok támogatásának fontosságát, valamint az iskolapszichológusok és a mentálhigiénés segítség szükségességét.
A szervezet szerint szó esett a környezeti nevelésről és arról is, hogyan lehetne aktívabban bevonni a diákokat az oktatással kapcsolatos döntésekbe.
Az Amnesty International Magyarország azt írta, hogy az oktatási rendszer problémáiról, a fiatalok bevonásáról és az emberi jogi nevelés szerepéről beszélgettek a miniszterrel.
A szervezet videójában úgy fogalmaztak:
Közös pontot találtunk abban, hogy mennyire fontos bevonni a fiatalokat a döntéshozásba, és ennek lehetséges útjairól beszéltünk.
Az ADOM Diákmozgalom szintén pozitívan értékelte a találkozót. A szervezet szerint „hosszú évek és nehéz időszakok” után kezdődhet meg a „valódi közös munka” az oktatási tárcával. Az ADOM arról is beszámolt, hogy egy saját, oktatással, gyermekvédelemmel és a fiatalok életkezdésével kapcsolatos javaslatcsomagot adtak át a miniszternek.
A találkozó politikai reakciókat is kiváltott. Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője Facebook-posztjában arról írt: „Indulhat a liberális átnevelés az iskolákban.” Külön kitért az Amnesty International részvételére is. Szerinte az Amnesty a ”liberális világideológia egyik legharcosabb képviselője”, és szerinte az oktatási rendszert ismét a liberális ideológia terjesztésének fő területévé tennék.
A Mi Hazánk Mozgalom szintén reagált az egyeztetésre. A párt alelnöke, Pakusza Zoltán nyílt levélben fordult Lannert Judithoz. A politikus több kérdést is megfogalmazott az Amnesty szerepével kapcsolatban. Többek között arra kíváncsi, hogy:
Pakusza a levélben azt írta:
Az én véleményem szerint az iskolában elsősorban a tanulóknak, a tanároknak és a szülőknek van feladata annak érdekében, hogy a tanulás minél hatékonyabb legyen.
Az oktatási rendszerrel nemcsak az a baj, hogy központosított és átpolitizált: az ADOM Diákmozgalom szerint a diákok mindennapjait olyan problémák is meghatározzák, mint a diákönkormányzatok korlátozott jogköre, az iskolák korszerűtlen infrastruktúrája vagy a lakhatás bizonytalan jogi háttere.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
