Miután Lannert Judit több mint tíz diákszervezet és civil szervezet képviselőjével egyeztetett az oktatás helyzetéről, a KDNP frakcióvezetője Facebook-posztjában „liberális átnevelést” emlegetett, a Mi Hazánk Mozgalom pedig nyílt levélben fordult az oktatási és gyermekügyi miniszterhez az Amnesty International Magyarország részvételével zajló egyeztetés miatt.
Pénteken diákszervezetek és civil szervezetek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit. A találkozón részt vett többek között az ENSZ ifjúsági küldötte, az Országos Diáktanács, a Fővárosi Diákönkormányzat, az Egységes Diákfront, a Nemzeti Ifjúsági Tanács, az Amnesty Magyarország, az UNICEF, az ADOM Diákmozgalom, a Hintalovon Alapítvány, a WellBee és a Fridays for Future Magyarország képviselője is.
A találkozóról elsőként maga a miniszter számolt be közösségi oldalán. Posztjában azt írta:
A beszélgetés ismét megerősített abban, hogy a fiatalok nem passzív szereplői az oktatásnak. Gondolatokkal, konkrét javaslatokkal, saját kutatási ötletekkel érkeztek.
Lannert Judit szerint az előttük álló időszakban azon dolgoznak majd, hogy „a párbeszéd ne alkalmi legyen, hanem valódi és tartós része az oktatásról szóló döntéseknek”.
A Fridays for Future Magyarország beszámolója szerint az egyeztetésen több szervezet is kiemelte a hátrányos helyzetű diákok támogatásának fontosságát, valamint az iskolapszichológusok és a mentálhigiénés segítség szükségességét.
A szervezet szerint szó esett a környezeti nevelésről és arról is, hogyan lehetne aktívabban bevonni a diákokat az oktatással kapcsolatos döntésekbe.
Az Amnesty International Magyarország azt írta, hogy az oktatási rendszer problémáiról, a fiatalok bevonásáról és az emberi jogi nevelés szerepéről beszélgettek a miniszterrel.
A szervezet videójában úgy fogalmaztak:
Közös pontot találtunk abban, hogy mennyire fontos bevonni a fiatalokat a döntéshozásba, és ennek lehetséges útjairól beszéltünk.
Az ADOM Diákmozgalom szintén pozitívan értékelte a találkozót. A szervezet szerint „hosszú évek és nehéz időszakok” után kezdődhet meg a „valódi közös munka” az oktatási tárcával. Az ADOM arról is beszámolt, hogy egy saját, oktatással, gyermekvédelemmel és a fiatalok életkezdésével kapcsolatos javaslatcsomagot adtak át a miniszternek.
A találkozó politikai reakciókat is kiváltott. Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője Facebook-posztjában arról írt: „Indulhat a liberális átnevelés az iskolákban.” Külön kitért az Amnesty International részvételére is. Szerinte az Amnesty a ”liberális világideológia egyik legharcosabb képviselője”, és szerinte az oktatási rendszert ismét a liberális ideológia terjesztésének fő területévé tennék.
A Mi Hazánk Mozgalom szintén reagált az egyeztetésre. A párt alelnöke, Pakusza Zoltán nyílt levélben fordult Lannert Judithoz. A politikus több kérdést is megfogalmazott az Amnesty szerepével kapcsolatban. Többek között arra kíváncsi, hogy:
Pakusza a levélben azt írta:
Az én véleményem szerint az iskolában elsősorban a tanulóknak, a tanároknak és a szülőknek van feladata annak érdekében, hogy a tanulás minél hatékonyabb legyen.
Az oktatási rendszerrel nemcsak az a baj, hogy központosított és átpolitizált: az ADOM Diákmozgalom szerint a diákok mindennapjait olyan problémák is meghatározzák, mint a diákönkormányzatok korlátozott jogköre, az iskolák korszerűtlen infrastruktúrája vagy a lakhatás bizonytalan jogi háttere.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Megnevezte a közigazgatási államtitkárát, és a tárca parlamenti államtitkárát is.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
