2025-től 20 pontot ér majd az MCC középiskolás programja a Szegedi Tudományegyetemen

Újabb egyetem osztotta meg, hogy hány intézményi pontot ér majd náluk a Matthias Corvinus Collegium Középiskolás Programjának elvégzése.

  • Székács Linda

"A Szegedi Tudományegyetem 2024-ben nem ad intézményi pontot az MCC programokért. 2025-ben az MCC középiskolás programja 20 pontot ér majd. Ugyancsak 20 pontot érnek 2025-től az MTA középiskolások számára kiírt tudományos pályázatai" - válaszolta az Eduline megkeresésére a Szegedi Tudományegyetem.

Ahogy korábban már beszámoltunk róla, a 2024-es felvételin a győri Széchenyi István Egyetemen 70 pontot ér majd, ha valaki elvégzi a Fidesz "janicsárképzőjeként" is emlegetett Matthias Corvinus Collegium Középiskolás Programját, 2025-től pedig a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és a Miskolci Egyetem is pontként fogja elszámolni az MCC képzését. Azóta már az is kiderült, hogy a programot a Pécsi Tudományegyetem öt karán fogadják majd el, a(z)

  • Állam- és Jogtudományi Karon,
  • Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karon,
  • Egészségtudományi Karon,
  • Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karon, valamint a
  • Műszaki és Informatikai Karon,

ahol összesen 10 pontot ér majd az MCC képzése.

A győri egyetemmel ellentétben tehát sem Szegeden, sem pedig Pécsett nem lesz értékesebb az MCC tagság, mint a nyelvvizsga vagy az emelt szintű érettségik.

Az MCC-s tagságért járó intézményi többletpontokkal kapcsolatban kerestük a Debreceni Egyetemet és a Miskolci Egyetemet is. Amennyiben megérkezik tőlük a válasz, az Eduline-on beszámolunk róla.

 

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.