2025-től a Pécsi Tudományegyetem öt karán számítják be az MCC-s többpetpontokat

Az egyetem elmondása szerint öt karon fognak pluszpont adni az MCC-s bizonyítványért.

Ahogy arról már mi is többször beszámoltunk, a 2024-es felvételiben akár 70 többletpontot is szerezhetnek azok a diákok, akik korábban elvégezték a kormányközeli Mathias Corvinus Collegium Középiskolás Programját.

2024-től még csak a győri Széchényi István Egyetem fog a felvételizőknek erre pontot adni, azonban 2025-től már több másik egyetem pontszámításába is beleveszik. A Telex megkeresésére most azt is megtudhattuk, hogy a Pécsi Tudományegyetemen központilag szabályozta, hogy 2025-től a tehetséggondozó programra maximum 10 intézményi pont lesz adható.

A kari autonómiával élve, a következő karok éltek ezzel a lehetőséggel: ÁJK, BTK, ETK, KPVK és MIK.

- válaszolta a PTE.

Az erre vonatkozó szabályzatot szeptember 22-én fogadta el az egyetem szenátusa. Arra a kérdésre, hogy miért csak 10 pontot fognak adni az MCC-bizonyítványért azt válaszolták:

Összevetve a többi jogcímen szerezhető intézményi pontokra vonatkozó egyetemi szabályozással, ezt tartotta az egyetem vezetése reálisnak.

 

 

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.