2025-től a Pécsi Tudományegyetem öt karán számítják be az MCC-s többpetpontokat

Az egyetem elmondása szerint öt karon fognak pluszpont adni az MCC-s bizonyítványért.

Ahogy arról már mi is többször beszámoltunk, a 2024-es felvételiben akár 70 többletpontot is szerezhetnek azok a diákok, akik korábban elvégezték a kormányközeli Mathias Corvinus Collegium Középiskolás Programját.

2024-től még csak a győri Széchényi István Egyetem fog a felvételizőknek erre pontot adni, azonban 2025-től már több másik egyetem pontszámításába is beleveszik. A Telex megkeresésére most azt is megtudhattuk, hogy a Pécsi Tudományegyetemen központilag szabályozta, hogy 2025-től a tehetséggondozó programra maximum 10 intézményi pont lesz adható.

A kari autonómiával élve, a következő karok éltek ezzel a lehetőséggel: ÁJK, BTK, ETK, KPVK és MIK.

- válaszolta a PTE.

Az erre vonatkozó szabályzatot szeptember 22-én fogadta el az egyetem szenátusa. Arra a kérdésre, hogy miért csak 10 pontot fognak adni az MCC-bizonyítványért azt válaszolták:

Összevetve a többi jogcímen szerezhető intézményi pontokra vonatkozó egyetemi szabályozással, ezt tartotta az egyetem vezetése reálisnak.

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.