Maximum 10 pontot adna az MCC Középiskolás Programjára a Pécsi Tudományegyetem

A győri Széchenyi István Egyetemen 70 pont jár érte.

  • Székács Linda

Csak néhány szakon, és maximum 10 pontot adnának a Matthias Corvinus Collegiumban folytatott tanulmányokért a Pécsi Tudományegyetemen - határozott az egyetem szenátusa Lengvárszky Attila oktatási igazgató szerint, aki a Népszavának nyilatkozott.

Ahogy korábban már mi is megírtuk, a győri Széchenyi István Egyetemen akár 70 pontot is szerezhet a felvételi során az a középiskolás, aki elvégzi a Fidesz "janicsárképzőjeként" emlegetett MCC Középiskolás Programját. A híreket az MCC is megerősítette, kommunikációs osztályuk a Partizán kérésére azt írta;

“A program célja, hogy a középiskolai tananyagot kiegészítve segítse a pályaválasztást, felkészítse a diákokat a sikeres továbbtanulásra, és kezdő támogatást nyújtson egy hosszabb távú karrierút tervezéséhez is. A 2002 óta működő programban jelenleg 24 helyszínen 4500 középiskolás diák tanul, akik szombati intenzív képzési alkalmakon, klubdélutánokon, valamint e-learning-kurzusokon vesznek részt. A KP-s diákok egy sikeres félév teljesítése érdekében szemeszterenként legalább 30—40 órát töltenek tanulással, az iskolai tevékenységükön felül.”

A győri egyetem az MCC-s tanulmányokért már a 2024-es felvételin is pontokat ad, a jövőben pedig a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, valamint a Miskolci Egyetem is intézményi pontokként számolná el a tagságot, ami a Széchenyi István Egyetemen több pontot ér, mint az emelt érettségi, vagy bizonyos intézményekben a felsőfokú nyelvvizsga.

"Lehet, hogy hamarosan törvényt hoznak róla, hogy aki az MCC-re jár, azt kötelező felvenni az egyetemre. Csak orvosira nem, mert az mégiscsak kockázatos lenne " - jegyezte meg a Népszavának egy jogi karra járó pécsi egyetemista.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.