Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke a közösségi oldalán osztotta meg azt a diákkezdeményezést, amely a Mathias Corvinus Collegium megőrzését sürgeti. A felhívást már több mint 600-an írták alá. A kezdeményezők szerint „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye”.
A Mathias Corvinus Collegium diákjai féltik az intézményük jövőjét, ezért egy nyilvános kezdeményezést indítottak. A Google Formot aláírhatja diák, szülő, oktató, alumni, munkatárs, előadó vagy támogató, de valójában bárki. A felhívást Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke is megosztotta a közösségi oldalán.
Az MCC jövője azután került a politikai viták középpontjába, hogy a Tisza Párt korábban arról beszélt: kormányra kerülésük esetén nem finanszíroznák tovább az intézmény működését. Magyar Péter több alkalommal megerősítette, az MCC-nek juttatott állami vagyont vissza fogják venni. Ezzel kapcsolatban a Telex Ligeti Miklóst, a Transparency International Magyarország jogi igazgatóját is megkérdezte, aki szerint mindez több jogállami eszközzel is megvalósítható.
Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója egyébként még februárban körlevélben arról írt a diákoknak és a szülőknek, hogy a Tisza Párt tervei szerinte az intézmény „ellehetetlenítését” eredményezhetik.
A most megjelent felhívásban az aggódó diákok, oktatók és szülők azt írják, hogy a harminc évvel ezelőtt alapított MCC nem csupán egy intézmény, hanem valódi lehetőség, közösség és otthon az ott tanuló diákok számára.
Az MCC értéke, lényege nem a politikai címkékben, hanem az egyetemisták barátságaiban, a középiskolások élményeiben, az általános iskolások táboraiban, az elért versenyeredményekben és a diákok határokon átívelő összetartozásában mutatkozik meg.
A kezdeményezésben azt is kiemelik, hogy az MCC-ben nem a társadalmi háttér, hanem a tehetség, a tenni akarás és a szorgalom az értékmérő. A kezdeményezők szerint az MCC az elmúlt három évtizedben a hazai és a nemzetközi oktatás és tehetséggondozás meghatározó és elismert intézményévé nőtte ki magát.
A szöveg szerint az intézmény programjai Kárpát-medence-szerte több mint 8000 diáknak biztosítanak térítésmentes fejlődési lehetőséget. A felhívás külön kitér arra is, hogy az MCC „a háború sújtotta kárpátaljai közösségtől Erdélyen át a Vajdaságig” foglalkozik tehetséges fiatalokkal, politikai és társadalmi háttértől függetlenül. A kezdeményezők szerint az intézményben olyan közeget építettek, ahol „a tanulás és a tudásszerzés mellett a tiszteleten alapuló vitakultúrának is helye van”.
A felhívás végén azt írják:
Az MCC három évtizedes eredményeit meg kell őriznünk, hiszen az intézmény mögött valódi sorsok, diákok és értékek állnak.
A kezdeményezést aláíró diákok, tanárok, szülők, öregdiákok és támogatók „felelős és méltányos hozzáállást” kérnek a magyar társadalomtól, az újonnan felálló Országgyűléstől, valamint az intézmény vezetőitől és támogatóitól annak érdekében, hogy az MCC működése hosszú távon biztosított maradjon.
Részvények, luxusingatlanok és hatalmas osztalékok – több száz milliárdos vagyon kerülhet vissza az államhoz, ha megvalósul a Tisza Párt terve. Az MCC azonban már készül az új tanévre: felsősök, középiskolások és egyetemisták jelentkezhetnek a képzéseikre.
Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.
Bár az eredeti tervek szerint október 15-én már új elnök állt volna a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) élére, egyelőre ideiglenes vezető látja el az elnöki feladatokat.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) azt szeretné elérni, hogy 2027-től legalább a duplájára emeljék a hallgatói ösztöndíjak finanszírozását biztosító normatívát. A szervezet petícióját mindössze két nap alatt közel 8 ezren írták alá.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).
