A leendő kormány programjában feketén-fehéren szerepel a Mathias Corvinus Collegium (MCC) állami támogatásának megszüntetése, valamint az intézménynek juttatott állami vagyon visszaszerzése. Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint mindez jogállami eszközökkel is megvalósítható.
Az elmúlt időszakban az Eduline-on többször is foglalkoztunk az MCC helyzetével. Megírtuk többek között, hogy a Tisza Párt programjában külön szerepel az intézmény állami finanszírozásának megszüntetése és a neki juttatott vagyon visszavétele, valamint azt is, hogy az MCC főigazgatója körlevélben reagált ezekre a tervekre, „az intézmény ellehetetlenítését” emlegetve. Arról is beszámoltunk, hogy a választások után bizonytalanná vált az intézmény jövője, miközben a kormányváltás részeként az MCC finanszírozása és működése is napirendre került, sőt az is felmerült, hogy a Mol-osztalék kifizetése körül is vita alakulhat ki.
Magyar Péter a választások után tartott sajtótájékoztatón egyértelműen jelezte, hogy a Tisza Párt nem tartaná fenn a Mathias Corvinus Collegium működését. A párt álláspontja szerint az ilyen intézményeket és rendezvényeket nem lenne szabad közpénzből működtetni. Úgy látják, hogy az elmúlt években a politikai és állami finanszírozás összemosódott, amit a jövőben meg kell szüntetni.
A megszüntetésről és az állami vagyon visszaszerzéséről a Telex G7 Ligeti Miklóst, a Transparency International Magyarország jogi igazgatóját kérdezte. Szerinte erre több jogállami lehetőség is van. Az egyik forgatókönyv szerint a parlament kétharmados többséggel megszüntetheti a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (KEKVA) szabályozó törvényeket, ami azt eredményezheti, hogy az alapítványokhoz tartozó vagyon visszakerül az államhoz.
Az állam a közfeladatok ellátása céljából közintézményeket (például minisztériumokat) vagy akár állami tulajdonú vállalatokat hoz létre és szüntet meg, és a kekvák megszüntetése is ebbe a logikába illeszkedne
– mondta a szakértő.
Ligeti szerint ennek a jogi alapja az, hogy ezek a szervezetek nem klasszikus alapítványok: bár vannak alapítványi jegyeik, például kuratóriummal működnek, közpénzből gazdálkodnak és közfeladatokat látnak el, ami eltér a hagyományos modellektől.
Egy másik lehetőség az lehet, hogy a kormány nem szünteti meg az alapítványokat, hanem átveszi felettük az irányítást. Ez azt jelentené, hogy az állam gyakorolná az alapítói jogokat, módosíthatná a kuratóriumok összetételét, és végső soron dönthetne a vagyon további sorsáról is.
Az viszont továbbra sem egyértelmű, hogy mindez mit jelentene az MCC jövőjére nézve. Felmerült már, hogy az intézmény akár állami fenntartásba kerülhet, de az is elképzelhető, hogy jelentősen csökkentett működéssel folytatja tovább. A kérdés túlmutat az MCC intézményén, mert a hasonló alapítványokban kezelt vagyon összértéke Magyarországon több ezer milliárd forint.
Az Eduline-on korábban beszámoltunk arról, hogy a Mathias Corvinus Collegium nemcsak egy tehetséggondozó intézmény, hanem az elmúlt években látványosan megerősödött pénzügyi hátterű szervezetté is vált. Az intézmény hatalmas részvénycsomagokat, értékpapírokat és ingatlanokat kapott az államtól, amelyek jelentős bevételi forrást biztosítanak a működéséhez. Emellett az MCC alapítványa 10 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik a Molban, a vállalat nyereségessége közvetlen hatással van az intézmény bevételeire. Ez azt jelenti, hogy amikor a Mol – például az olcsóbb beszerzésű orosz kőolaj miatt – jelentős extraprofitot termel, annak osztalékaiból az MCC is részesül.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
