Több módon is visszaveheti az új kormány az MCC-nek juttatott milliárdos vagyont

A leendő kormány programjában feketén-fehéren szerepel a Mathias Corvinus Collegium (MCC) állami támogatásának megszüntetése, valamint az intézménynek juttatott állami vagyon visszaszerzése. Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint mindez jogállami eszközökkel is megvalósítható.

Az elmúlt időszakban az Eduline-on többször is foglalkoztunk az MCC helyzetével. Megírtuk többek között, hogy a Tisza Párt programjában külön szerepel az intézmény állami finanszírozásának megszüntetése és a neki juttatott vagyon visszavétele, valamint azt is, hogy az MCC főigazgatója körlevélben reagált ezekre a tervekre, „az intézmény ellehetetlenítését” emlegetve. Arról is beszámoltunk, hogy a választások után bizonytalanná vált az intézmény jövője, miközben a kormányváltás részeként az MCC finanszírozása és működése is napirendre került, sőt az is felmerült, hogy a Mol-osztalék kifizetése körül is vita alakulhat ki.

Magyar Péter a választások után tartott sajtótájékoztatón egyértelműen jelezte, hogy a Tisza Párt nem tartaná fenn a Mathias Corvinus Collegium működését. A párt álláspontja szerint az ilyen intézményeket és rendezvényeket nem lenne szabad közpénzből működtetni. Úgy látják, hogy az elmúlt években a politikai és állami finanszírozás összemosódott, amit a jövőben meg kell szüntetni.

A megszüntetésről és az állami vagyon visszaszerzéséről a Telex G7 Ligeti Miklóst, a Transparency International Magyarország jogi igazgatóját kérdezte. Szerinte erre több jogállami lehetőség is van. Az egyik forgatókönyv szerint a parlament kétharmados többséggel megszüntetheti a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (KEKVA) szabályozó törvényeket, ami azt eredményezheti, hogy az alapítványokhoz tartozó vagyon visszakerül az államhoz.

Az állam a közfeladatok ellátása céljából közintézményeket (például minisztériumokat) vagy akár állami tulajdonú vállalatokat hoz létre és szüntet meg, és a kekvák megszüntetése is ebbe a logikába illeszkedne

– mondta a szakértő.

Ligeti szerint ennek a jogi alapja az, hogy ezek a szervezetek nem klasszikus alapítványok: bár vannak alapítványi jegyeik, például kuratóriummal működnek, közpénzből gazdálkodnak és közfeladatokat látnak el, ami eltér a hagyományos modellektől.

Egy másik lehetőség az lehet, hogy a kormány nem szünteti meg az alapítványokat, hanem átveszi felettük az irányítást. Ez azt jelentené, hogy az állam gyakorolná az alapítói jogokat, módosíthatná a kuratóriumok összetételét, és végső soron dönthetne a vagyon további sorsáról is.

Az viszont továbbra sem egyértelmű, hogy mindez mit jelentene az MCC jövőjére nézve. Felmerült már, hogy az intézmény akár állami fenntartásba kerülhet, de az is elképzelhető, hogy jelentősen csökkentett működéssel folytatja tovább. A kérdés túlmutat az MCC intézményén, mert a hasonló alapítványokban kezelt vagyon összértéke Magyarországon több ezer milliárd forint.

Az Eduline-on korábban beszámoltunk arról, hogy a Mathias Corvinus Collegium nemcsak egy tehetséggondozó intézmény, hanem az elmúlt években látványosan megerősödött pénzügyi hátterű szervezetté is vált. Az intézmény hatalmas részvénycsomagokat, értékpapírokat és ingatlanokat kapott az államtól, amelyek jelentős bevételi forrást biztosítanak a működéséhez. Emellett az MCC alapítványa 10 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik a Molban, a vállalat nyereségessége közvetlen hatással van az intézmény bevételeire. Ez azt jelenti, hogy amikor a Mol – például az olcsóbb beszerzésű orosz kőolaj miatt – jelentős extraprofitot termel, annak osztalékaiból az MCC is részesül.

Nem finanszírozná tovább az MCC-t a Tisza Párt

Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.

Hozzászólások

Így adná vissza a tanárok szabadságát a Tisza Párt

Szabad tankönyvválasztás, szabad módszertan, nagyobb intézményi autonómia és a politikai befolyástól mentes működés – ezeket ígéri a kormányzásra készülő Tisza Párt. Megnéztük, mit jelent mindez a gyakorlatban: milyen változásokat hozhatna a pedagógusok mindennapjaiban, és mennyiben találkozik a párt „szabadság”-értelmezése a tanárok tapasztalataival és elvárásaival.

Bódis Kriszta: „Nem fogadhatjuk el, hogy ma Magyarországon a szülőknek kell harcolniuk azért, ami alapjog: a gyermekük megfelelő fejlesztése, ellátása, méltó oktatása”

Közel 120 ezerre emelkedett az SNI-s diákok száma a 2025/2026-os tanévben a közoktatásban és a szakképzésben. Ezek a tanulók a mindennapokban nincsenek könnyű helyzetben, ezért civil szervezetek kidolgoztak egy szakmai minimumot, melyet személyesen adtak át a Tisza társadalompolitikai szakértőjének.

@eduline.hu Érdekel, hogyan szerezhetsz egyszerűen két pontot a matekérettségin? A@studium_generale matekosai elárulják neked! #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu

„Olyan miniszterre van szükség, aki hatással van a miniszterelnökre” – átfogó változásokat vár a PSZ

Szabad tankönyvválasztást, új Nemzeti alaptantervet és valódi egyeztetést sürget Totyik Tamás, aki szerint az oktatási rendszer problémái egymásra épülnek, és egyfajta „pillangóhatásként” erősítik fel a társadalmi különbségeket. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke úgy látja, az új kormánynak egyszerre kellene gyors lépéseket tennie és hosszú távú reformokba kezdenie.