Az elmúlt időszakban az Eduline-on többször is foglalkoztunk az MCC helyzetével. Megírtuk többek között, hogy a Tisza Párt programjában külön szerepel az intézmény állami finanszírozásának megszüntetése és a neki juttatott vagyon visszavétele, valamint azt is, hogy az MCC főigazgatója körlevélben reagált ezekre a tervekre, „az intézmény ellehetetlenítését” emlegetve. Arról is beszámoltunk, hogy a választások után bizonytalanná vált az intézmény jövője, miközben a kormányváltás részeként az MCC finanszírozása és működése is napirendre került, sőt az is felmerült, hogy a Mol-osztalék kifizetése körül is vita alakulhat ki.
Magyar Péter a választások után tartott sajtótájékoztatón egyértelműen jelezte, hogy a Tisza Párt nem tartaná fenn a Mathias Corvinus Collegium működését. A párt álláspontja szerint az ilyen intézményeket és rendezvényeket nem lenne szabad közpénzből működtetni. Úgy látják, hogy az elmúlt években a politikai és állami finanszírozás összemosódott, amit a jövőben meg kell szüntetni.
A megszüntetésről és az állami vagyon visszaszerzéséről a Telex G7 Ligeti Miklóst, a Transparency International Magyarország jogi igazgatóját kérdezte. Szerinte erre több jogállami lehetőség is van. Az egyik forgatókönyv szerint a parlament kétharmados többséggel megszüntetheti a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (KEKVA) szabályozó törvényeket, ami azt eredményezheti, hogy az alapítványokhoz tartozó vagyon visszakerül az államhoz.
Az állam a közfeladatok ellátása céljából közintézményeket (például minisztériumokat) vagy akár állami tulajdonú vállalatokat hoz létre és szüntet meg, és a kekvák megszüntetése is ebbe a logikába illeszkedne
– mondta a szakértő.
Ligeti szerint ennek a jogi alapja az, hogy ezek a szervezetek nem klasszikus alapítványok: bár vannak alapítványi jegyeik, például kuratóriummal működnek, közpénzből gazdálkodnak és közfeladatokat látnak el, ami eltér a hagyományos modellektől.
Egy másik lehetőség az lehet, hogy a kormány nem szünteti meg az alapítványokat, hanem átveszi felettük az irányítást. Ez azt jelentené, hogy az állam gyakorolná az alapítói jogokat, módosíthatná a kuratóriumok összetételét, és végső soron dönthetne a vagyon további sorsáról is.
Az viszont továbbra sem egyértelmű, hogy mindez mit jelentene az MCC jövőjére nézve. Felmerült már, hogy az intézmény akár állami fenntartásba kerülhet, de az is elképzelhető, hogy jelentősen csökkentett működéssel folytatja tovább. A kérdés túlmutat az MCC intézményén, mert a hasonló alapítványokban kezelt vagyon összértéke Magyarországon több ezer milliárd forint.
Az Eduline-on korábban beszámoltunk arról, hogy a Mathias Corvinus Collegium nemcsak egy tehetséggondozó intézmény, hanem az elmúlt években látványosan megerősödött pénzügyi hátterű szervezetté is vált. Az intézmény hatalmas részvénycsomagokat, értékpapírokat és ingatlanokat kapott az államtól, amelyek jelentős bevételi forrást biztosítanak a működéséhez. Emellett az MCC alapítványa 10 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik a Molban, a vállalat nyereségessége közvetlen hatással van az intézmény bevételeire. Ez azt jelenti, hogy amikor a Mol – például az olcsóbb beszerzésű orosz kőolaj miatt – jelentős extraprofitot termel, annak osztalékaiból az MCC is részesül.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.