Nem finanszírozná tovább az MCC-t a Tisza Párt

Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.

A Tisza Párt kormányra kerülése esetén nem tartaná fenn a Mathias Corvinus Collegium működését – erről beszélt a párt elnöke a választások után tartott sajtótájékoztatón. Az MCC fenntartására vonatkozó részről a Népszava számolt be.

A párt álláspontja szerint az ilyen intézményeket és rendezvényeket nem lenne szabad közpénzből működtetni. Úgy látják, hogy az elmúlt években a politikai és állami finanszírozás összemosódott, amit a jövőben meg kell szüntetni.

Azt is hangsúlyozták: ha a CPAC Hungary a jövőben is Budapesten szeretne maradni, azt nem adófizetői pénzből, hanem más forrásokból kell finanszírozni.

Megírtuk, hogy a választások előtt, február végén az MCC igazgatója, Szalai Zoltán körlevélben üzent a diákoknak. A főigazgató szerint a Tisza Párt a hatályos jogi kereteket és a jogbiztonság alapelveit átlépve lehetetlenítené el az intézményt.

A mai állománygyűlésen pedig elhangzott, hogy nem terveznek leépítéseket, folytatják a munkát, de még nem látják, mit fog csinálni a következő kormány a Mathias Corvinus Collegiummal – írta meg a Telex.

Én is figyelem a közéleti események alakulását, és látjuk mi is, hogy van egy elég erőteljes agresszivitás, látszik hogy vannak olyan törekvések, hogy ellehetetlenítsék, tönkretegyék az MCC-t

– mondta az intézmény főigazgatója, utalva arra, hogy április 12-én a Tisza Párt kétharmaddal nyerte meg a választást.

A párt programjában külön kitért az MCC-re és az intézményhez juttatott állami vagyonra: ezt visszaszerzik, és megszüntetik az MCC-re jellemző, káros gyakorlatot, „amely tehetséggondozásnak álcázva az állampártok politikai és ideológiai bázisát építi, közpénzből. Az adófizetők pénzét kizárólag oktatásra, kutatásra és valódi, érdemalapú tehetséggondozásra lehet fordítani”.

Kiemelik, hogy világos határt húznak oktatás és propaganda között: „az állam nem tarthat fenn és nem finanszírozhat olyan intézményt, amelynek működését pártpolitikai célok, lojalitási elvárások vagy ideológiai kiválasztás határozza meg. A közpénzből működő tehetséggondozásnak nyitottnak, pluralistának és szakmailag számonkérhetőnek kell lennie.”

Szalai azért hívott össze állománygyűlést, mert sok dolgozó kérdezte, mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.

Hozzátette: az MCC projektjei – köztük az MCC Feszt és a konferenciák – is folytatódnak, a dolgozókat pedig arra biztatta, hogy álljanak ki az intézmény mellett, akár a közösségi médiában is. „Vegyétek fel a telefont, ha csörög, végezzétek a munkátokat” – fogalmazott.

Az Eduline-on korábban beszámoltunk arról, hogy a Mathias Corvinus Collegium nemcsak egy tehetséggondozó intézmény, hanem az elmúlt években látványosan megerősödött pénzügyi hátterű szervezetté is vált. Az intézmény hatalmas részvénycsomagokat, értékpapírokat és ingatlanokat kapott az államtól, amelyek jelentős bevételi forrást biztosítanak a működéséhez. Emellett az MCC alapítványa 10 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik a Mol-ban, a vállalat nyereségessége közvetlen hatással van az intézmény bevételeire. Ez azt jelenti, hogy mikor a Mol – például az olcsóbb beszerzésű orosz kőolaj miatt – jelentős extraprofitot termel, annak osztalékaiból az MCC is részesül.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.