Szalai Zoltán, főigazgató szerint a Tisza Párt a hatályos jogi kereteket és a jogbiztonság alapelveit átlépve lehetetlenítené el a Mathias Corvinus Collegiumot.
Az igazgató levelét egy MCC-s diák juttatta a Telexhez és a 444-hez is. Levelében Szalai Zoltán úgy fogalmazott, hogy a Tisza tervei „a hatályos jogi kereteket és a jogbiztonság alapelveit átlépve (…) közvetlenül a Mathias Corvinus Collegium szétverését, ellehetetlenítését tűzték ki célul”. A főigazgató szerint az intézmény működését és jövőjét fenyegetik a programban megfogalmazott elképzelések.
Szalai a levelében hangsúlyozza, hogy az MCC-ben számos szakmai program fut, amelyek célja a tehetséggondozás és a közéleti utánpótlás képzése. A körlevél végén úgy fogalmazott:
„Nem fogjuk hagyni, hogy azt, amit közösen hoztunk létre, rossz szándék vagy politikai indulat ellehetetlenítse és lerombolja.”
Arról azonban nem ír részletesen, hogy a gyakorlatban milyen lépéseket terveznek az esetleges változások kivédésére.
Ahogy mi is megírtuk, a Tisza Párt programja külön kitér az MCC-nek juttatott állami vagyonra is. A párt vállalása szerint kormányra kerülve visszaszereznék az intézményhez került vagyonelemeket, és megszüntetnék azt a szerintük „káros gyakorlatot”, amely „tehetséggondozásnak álcázva az állampártok politikai és ideológiai bázisát építi, közpénzből”. Hozzáteszik: az adófizetők pénzét kizárólag oktatásra, kutatásra és valódi, érdemalapú tehetséggondozásra lehet fordítani.
A program szerint világos határt húznának oktatás és propaganda között. Úgy fogalmaznak: az állam nem tarthat fenn és nem finanszírozhat olyan intézményt, amelynek működését pártpolitikai célok, lojalitási elvárások vagy ideológiai kiválasztás határozza meg. A közpénzből működő tehetséggondozásnak szerintük nyitottnak, pluralistának és szakmailag számonkérhetőnek kell lennie.
Miközben a magyar autósok 2025-ben átlagosan 18 százalékkal többet fizettek az üzemanyagért, mint a csehek, addig Centre for Study of Democracy szerint az olcsó orosz olajból származó többlet nem a fogyasztóknál jelenik meg. A jelentés szerint a Mol extraprofitja részben olyan alapítványokhoz kerülhet, mint a kormányhoz szorosan kötődő Mathias Corvinus Collegium, amely jelentős részesedéssel bír a vállalatban.
A Mathias Corvinus Collegium nemcsak egy tehetséggondozó intézmény, hanem az elmúlt években látványosan megerősödött pénzügyi hátterű szervezetté is vált. Az éves beszámolók alapján az MCC bevétele évente több tízmilliárd forintot ér el, elsősorban az állami juttatásokból kapott részvények osztalékából és egyéb eszközökből származó hozamokból. A szervezet pénzügyi növekedése az elmúlt években akár több mint 45 milliárd forint körül is alakult, miközben a diákok száma jóval kisebb mértékben nőtt csak.
Az MCC hatalmas részvénycsomagokat, értékpapírokat és ingatlanokat kapott az államtól, amelyek jelentős bevételi forrást biztosítanak a működéséhez. Emellett az MCC alapítványa 10 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik a Mol-ban, a vállalat nyereségessége közvetlen hatással van az intézmény bevételeire. Ez azt jelenti, hogy mikor a Mol – például az olcsóbb beszerzésű orosz kőolaj miatt – jelentős extraprofitot termel, annak osztalékaiból az MCC is részesül.
A tankönyvválasztás szabadságának visszaadása önmagában nem old meg semmit – állítja Radó Péter oktatáskutató. Szerinte egy működő, minőségbiztosított tankönyvpiac felépítése akár egy évtized is lehet, egy új tankönyvcsalád kifejlesztése pedig minimum négy-öt év.
Bár több elitgimnáziumban még tartanak a szóbelik, de van olyan top10-as intézmény, amelyik már kirakta az oldalára az ideiglenes felvételi jegyzékét.
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
A nyolcadikosok mintegy 22 százaléka legfeljebb csak egyszerű információkat tud értelmezni vagy visszakeresni, és a hét képességszintből jobb esetben csak a második szinten áll - derült ki a 2025-ös kompetenciamérés eredményéből
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Fontos kérdésre válaszolunk az ideiglenes felvételi jegyzékekkel kapcsolatban.
Mivel idén március 15. vasárnapra esik, több iskola a megszokottól eltérően szervezi meg az ünnepi megemlékezéseket. De vajon kötelező elmenni egy ilyen rendezvényre, ha azt hétvégén tartják?
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
