Szalai Zoltán, főigazgató szerint a Tisza Párt a hatályos jogi kereteket és a jogbiztonság alapelveit átlépve lehetetlenítené el a Mathias Corvinus Collegiumot.
Az igazgató levelét egy MCC-s diák juttatta a Telexhez és a 444-hez is. Levelében Szalai Zoltán úgy fogalmazott, hogy a Tisza tervei „a hatályos jogi kereteket és a jogbiztonság alapelveit átlépve (…) közvetlenül a Mathias Corvinus Collegium szétverését, ellehetetlenítését tűzték ki célul”. A főigazgató szerint az intézmény működését és jövőjét fenyegetik a programban megfogalmazott elképzelések.
Szalai a levelében hangsúlyozza, hogy az MCC-ben számos szakmai program fut, amelyek célja a tehetséggondozás és a közéleti utánpótlás képzése. A körlevél végén úgy fogalmazott:
„Nem fogjuk hagyni, hogy azt, amit közösen hoztunk létre, rossz szándék vagy politikai indulat ellehetetlenítse és lerombolja.”
Arról azonban nem ír részletesen, hogy a gyakorlatban milyen lépéseket terveznek az esetleges változások kivédésére.
Ahogy mi is megírtuk, a Tisza Párt programja külön kitér az MCC-nek juttatott állami vagyonra is. A párt vállalása szerint kormányra kerülve visszaszereznék az intézményhez került vagyonelemeket, és megszüntetnék azt a szerintük „káros gyakorlatot”, amely „tehetséggondozásnak álcázva az állampártok politikai és ideológiai bázisát építi, közpénzből”. Hozzáteszik: az adófizetők pénzét kizárólag oktatásra, kutatásra és valódi, érdemalapú tehetséggondozásra lehet fordítani.
A program szerint világos határt húznának oktatás és propaganda között. Úgy fogalmaznak: az állam nem tarthat fenn és nem finanszírozhat olyan intézményt, amelynek működését pártpolitikai célok, lojalitási elvárások vagy ideológiai kiválasztás határozza meg. A közpénzből működő tehetséggondozásnak szerintük nyitottnak, pluralistának és szakmailag számonkérhetőnek kell lennie.
Miközben a magyar autósok 2025-ben átlagosan 18 százalékkal többet fizettek az üzemanyagért, mint a csehek, addig Centre for Study of Democracy szerint az olcsó orosz olajból származó többlet nem a fogyasztóknál jelenik meg. A jelentés szerint a Mol extraprofitja részben olyan alapítványokhoz kerülhet, mint a kormányhoz szorosan kötődő Mathias Corvinus Collegium, amely jelentős részesedéssel bír a vállalatban.
A Mathias Corvinus Collegium nemcsak egy tehetséggondozó intézmény, hanem az elmúlt években látványosan megerősödött pénzügyi hátterű szervezetté is vált. Az éves beszámolók alapján az MCC bevétele évente több tízmilliárd forintot ér el, elsősorban az állami juttatásokból kapott részvények osztalékából és egyéb eszközökből származó hozamokból. A szervezet pénzügyi növekedése az elmúlt években akár több mint 45 milliárd forint körül is alakult, miközben a diákok száma jóval kisebb mértékben nőtt csak.
Az MCC hatalmas részvénycsomagokat, értékpapírokat és ingatlanokat kapott az államtól, amelyek jelentős bevételi forrást biztosítanak a működéséhez. Emellett az MCC alapítványa 10 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik a Mol-ban, a vállalat nyereségessége közvetlen hatással van az intézmény bevételeire. Ez azt jelenti, hogy mikor a Mol – például az olcsóbb beszerzésű orosz kőolaj miatt – jelentős extraprofitot termel, annak osztalékaiból az MCC is részesül.
50, 78 vagy éppenséggel 100 pont – ilyen és ehhez hasonló pontokkal hívják be szóbelizni a negyedikeseket, hatodikosokat és nyolcadikosokat a gimnáziumokba. Mutatjuk a részletes listát.
„Kétszer annyian jelentkeztek a Pannóniára, mint az Erasmusra az utolsó évében” – hangzik el rendszeresen a kormányzati kommunikációban, többek között Hankó Balázs részéről is. A mondat jól cseng, de nem igaz.
A köznevelési államtitkár videóban magyarázta el, miért kapnak még a választások előtt egyszeri többletjuttatást a pedagógusok.
A tanítóképzés iránt érdeklődőknek jó hír, hogy több intézményben már 200 pont elérésével is teljesíthető a bekerüléshez szükséges minimumkövetelmény – ugyanakkor az egyetemek között lehetnek különbségek.
Bő egy hónap múlva, március 23-án kezdődnek az országos kompetenciamérések, ezért megkérdeztük az Oktatási Hivatalt, hogy változott-e a szabályozás, az eredményekre kapnak-e jegyet a diákok, és esetleg beleszámítják-e a középiskolai felvételibe.
A pluszjuttatást április 10-ig utalják el a pedagógusoknak.
Nem lehet mindent rögtön megváltoztatni, de már azonnal intézkedésekkel is minőségi javulást lehetne elérni – figyelmeztetett a Civil Közoktatási Platform szakmai közössége, akik szerint egy hosszabb távú oktatási reformot alaposan elő kell készíteni.
Viszont az EU-ban Magyarországon a legalacsonyabb azok aránya, akiknek a jelenlegi munkahelyük csak részben felel meg a képzettségüknek.
Balatoni Katalin a hétvégén arról beszélt, hogy ma már nem elég az 5 perces torna. Mint mondta, látják a magyar társadalom egészségi állapotát, és azt, hogy minden negyedik gyerek elhízott.
