Szalai Zoltán, főigazgató szerint a Tisza Párt a hatályos jogi kereteket és a jogbiztonság alapelveit átlépve lehetetlenítené el a Mathias Corvinus Collegiumot.
Az igazgató levelét egy MCC-s diák juttatta a Telexhez és a 444-hez is. Levelében Szalai Zoltán úgy fogalmazott, hogy a Tisza tervei „a hatályos jogi kereteket és a jogbiztonság alapelveit átlépve (…) közvetlenül a Mathias Corvinus Collegium szétverését, ellehetetlenítését tűzték ki célul”. A főigazgató szerint az intézmény működését és jövőjét fenyegetik a programban megfogalmazott elképzelések.
Szalai a levelében hangsúlyozza, hogy az MCC-ben számos szakmai program fut, amelyek célja a tehetséggondozás és a közéleti utánpótlás képzése. A körlevél végén úgy fogalmazott:
„Nem fogjuk hagyni, hogy azt, amit közösen hoztunk létre, rossz szándék vagy politikai indulat ellehetetlenítse és lerombolja.”
Arról azonban nem ír részletesen, hogy a gyakorlatban milyen lépéseket terveznek az esetleges változások kivédésére.
Ahogy mi is megírtuk, a Tisza Párt programja külön kitér az MCC-nek juttatott állami vagyonra is. A párt vállalása szerint kormányra kerülve visszaszereznék az intézményhez került vagyonelemeket, és megszüntetnék azt a szerintük „káros gyakorlatot”, amely „tehetséggondozásnak álcázva az állampártok politikai és ideológiai bázisát építi, közpénzből”. Hozzáteszik: az adófizetők pénzét kizárólag oktatásra, kutatásra és valódi, érdemalapú tehetséggondozásra lehet fordítani.
A program szerint világos határt húznának oktatás és propaganda között. Úgy fogalmaznak: az állam nem tarthat fenn és nem finanszírozhat olyan intézményt, amelynek működését pártpolitikai célok, lojalitási elvárások vagy ideológiai kiválasztás határozza meg. A közpénzből működő tehetséggondozásnak szerintük nyitottnak, pluralistának és szakmailag számonkérhetőnek kell lennie.
Miközben a magyar autósok 2025-ben átlagosan 18 százalékkal többet fizettek az üzemanyagért, mint a csehek, addig Centre for Study of Democracy szerint az olcsó orosz olajból származó többlet nem a fogyasztóknál jelenik meg. A jelentés szerint a Mol extraprofitja részben olyan alapítványokhoz kerülhet, mint a kormányhoz szorosan kötődő Mathias Corvinus Collegium, amely jelentős részesedéssel bír a vállalatban.
A Mathias Corvinus Collegium nemcsak egy tehetséggondozó intézmény, hanem az elmúlt években látványosan megerősödött pénzügyi hátterű szervezetté is vált. Az éves beszámolók alapján az MCC bevétele évente több tízmilliárd forintot ér el, elsősorban az állami juttatásokból kapott részvények osztalékából és egyéb eszközökből származó hozamokból. A szervezet pénzügyi növekedése az elmúlt években akár több mint 45 milliárd forint körül is alakult, miközben a diákok száma jóval kisebb mértékben nőtt csak.
Az MCC hatalmas részvénycsomagokat, értékpapírokat és ingatlanokat kapott az államtól, amelyek jelentős bevételi forrást biztosítanak a működéséhez. Emellett az MCC alapítványa 10 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik a Mol-ban, a vállalat nyereségessége közvetlen hatással van az intézmény bevételeire. Ez azt jelenti, hogy mikor a Mol – például az olcsóbb beszerzésű orosz kőolaj miatt – jelentős extraprofitot termel, annak osztalékaiból az MCC is részesül.
Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.
Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.
Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.
Bár még a 2026-os felsőoktatási felvételi tart, már most meg tudjátok nézni, hogyan fogják számolni a pontokat a 2027-es és a 2028-as eljárásban az egyes szakokon.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
