Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
Rengeteg szülő és tanár találhatja magát szembe azzal a helyzettel, hogy nem tudnak mit kezdeni gyerekük vagy éppen diákjuk agresszív viselkedésével – sokszor azért, mert nem is értik, honnan fakad. Így általában csak a tüneteket tudják kezelni, sokszor büntetéssel vagy szidással.
A személyiségvonások mellett az állandó élethelyzet, illetve maga az iskolai légkör is nagyban befolyásolhatja a diákok agresszióját
– írja az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala kutatásokra hivatkozva. A diákok agresszív cselekedeteit mérsékelheti tanáraik megközelíthetősége, ez pedig összefügg azzal, hogy a diákok mennyire látják tanáraikat igazságosnak.
Egy megközelíthető tanár osztályában tehát nem csak kevésbé lesznek a diákok agresszívak, de igazságosabbnak is fogják látni az adott pedagógust, ami összetartóbb közösséget, nagyobb iskolaszeretetet eredményezhet. Ugyanakkor a tanárok megközelíthetőségét is befolyásolja az iskolai közeg, valamint az, hogy mennyire túlterheltek és/vagy alulfizetettek.
A tanárok egyéni hozzáállása tehát maga is abban az oktatási rendszerben születik, ami rengeteg sebből vérzik, emiatt az iskolai agressziót sem tudja megfelelően kezelni.
https://eduline.hu/campus-life/20251212_jozsefvaros-versiras-muveszet-felhivas-palyazat-diakoknak-BetonHofi
Magyarországon nincs általános protokoll a bullying – azaz a rendszeres iskolai bántalmazás – vagy az agresszió visszaszorítására, ami sokszor bántalmazássá fajul. Emiatt a legtöbb iskola egyedi esetként kezeli a felmerülő problémákat, amikre esetleges megoldásokat ad. Ilyen például, amikor az agresszív gyereket egyéni tanrendbe vagy más oktatási intézménybe kényszeríti az iskola vezetősége.
Ez rövidtávú megoldásnak érthető, különösen a forrás- és szakemberhiányos oktatási rendszerben, ugyanakkor valójában nem kezeli a problémát. Az agresszió ugyanis egy, az egész közösséget érintő probléma, amit közösségi, intézményi szinten szükséges megoldani.
A szülő és az intézmény részéről is logikus lépés lehet a gyerek megbüntetése: gyorsabb és egyszerűbb intővel és szidással lerendezni a helyzetet, mint megérteni, mit miért tesz a gyerek, és segíteni őt abban, hogy máshogy fejezze ki a frusztrációját. Erre sokszor se a szülőnek, se a pedagógusnak nincs kapacitása, különösen, hogy a tanárképzés nem tartalmaz erre vonatkozó szaktudást.
Bár az agresszió nem azonos a bántalmazással – ez utóbbi ismétlődő, és a felek közötti erőegyensúly hiányát is magába foglalja –, az ezekkel szembeni fellépés módja hasonló lehet. A Gyermekjogi Civil Koalíció átfogó reformjavaslatában – amit tegnap adtak át Bódis Krisztina társadalompolitikáért felelős kormánybiztosnak – elhangzik, hogy a gyerekeknek minden nevelési-oktatási és gyermekvédelmi intézményben joga van a biztonsághoz, ez pedig nem csak kontrollal, hanem kapcsolatokkal, felelősségvállalással, közösségi részvétellel és jóvátétellel teremthető meg.
https://hvg.hu/itthon/20260531_gyermekjogi-javaslat-bodis-kriszta-gyermekjogi-civil-koalicio
A hálózat javaslata többek között, hogy az órarendben legyen kijelölt helye a békés konfliktuskezelésre, közösségfejlesztésre és az előítéletek csökkentésére épülő foglalkozásoknak és workshopoknak, akár civil szervezetek bevonásával. Fontosnak tartják, hogy minden iskolában legyen elegendő segítő szakember, például iskolapszichológus, mediátor vagy iskolai szociális segítő.
Kötelezővé tennék az intézményi szintű gyermekbiztonsági és bullying-megelőzési stratégia bevezetését és a Nemzeti Alaptantervbe a korosztályhoz igazított bullying-prevenciós foglalkozások beépítését, illetve javasolják egy közösségi mentálhigiéné és intézményi jóllét fókuszú módszertani szakmai központ felállítását is.
Bár ezek hosszútávú, kormányzati befektetést és megfelelő, modern, gyermekjogi intézményrendszert igénylő változtatások, az ezzel a tudással rendelkező civil szervezetek beengedése az iskolákba egy könnyebben és gyorsabban megvalósítható lépés lehet.
Emellett fontos egy, az Európa Tanács által támogatott, „egész iskolára kiterjedő megközelítés”, ami azt jelenti, hogy az agressziót és a bántalmazást komplex, az egész iskolai közösséget bevonó kezdeményezésekkel, programokkal érdemes csökkenteni.
Balatoni József történelemtanár, azaz „Jocó bácsi” szerint ha konfliktus vagy agresszió merül fel a gyerekek között, a tanárnak mediátorként kell fellépnie. Annál is inkább, mert az agresszió a teljes közösségen is múlik, ezért a tanárok az aktív fellépéssel példát is mutatnak a diákjaiknak, akik látják, hogy a körülöttük lévő pedagógusok aktívan közbeavatkoznak, ha ilyen viselkedést látnak.
Nyitókép: Shutterstock
Belső vizsgálat után azonnali hatállyal elbocsátották egy siófoki tagóvoda vezetőjét, miután felmerült, hogy kisgyerekekkel szemben verbális és alkalmanként fizikai agressziót, illetve megszégyenítő bánásmódot alkalmazott. Az ügyben a rendőrséget is értesítették.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Összegyűjtöttük, mire kell számítani a legfontosabb szóbeli vizsgákon, hogyan pontoznak, és mire érdemes különösen odafigyelni.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke egyeztetett Szűcs Dórával, az Országgyűlés Oktatási Bizottságának elnökével.
