Belső vizsgálat után azonnali hatállyal elbocsátották egy siófoki tagóvoda vezetőjét, miután felmerült, hogy kisgyerekekkel szemben verbális és alkalmanként fizikai agressziót, illetve megszégyenítő bánásmódot alkalmazott. Az ügyben a rendőrséget is értesítették.
A rendkívüli felmondásról Lengyel Róbert, Siófok polgármestere számolt be a Facebook-oldalán. Bejegyzése szerint február végén írásbeli szülői panasz érkezett hozzá, amelyben azt állították, hogy az egyik városi tagóvoda vezetője a gyermekükkel szemben „meg nem engedhető magatartást” tanúsított.
Az ügyben belső vizsgálat indult, amelynek összegző jelentése a napokban készült el. A dokumentum – elsősorban tanúmeghallgatásokra alapozva – nemcsak a panaszt tevő szülő gyermekével kapcsolatban tartalmazott megállapításokat, hanem más gyerekeket érintő eseteket is.
A polgármester azt írta: a vizsgálat eredményei alapján felmerült a kiskorú veszélyeztetésének gyanúja, ezért az ügy iratait soron kívül továbbította a rendőrségnek. A feltárt esetek között verbális, alkalmanként fizikai agresszió, valamint megszégyenítő magatartás is szerepel kisgyerekekkel szemben.
Lengyel Róbert jelezte az óvodák igazgatójának, hogy haladéktalanul hozza meg a szükséges munkáltatói döntést. Ennek nyomán az érintett tagintézmény-vezető munkaviszonyát az óvoda igazgatója rendkívüli felmondással, azonnali hatállyal megszüntette.
„Ha az bizonyított, ilyen dologban nálam nincs semmiféle tolerancia” – írta a polgármester.
Új funkciót kaphat az Óbudai Meseerdő Óvoda Kerék utcai telephelye: a III. kerületi önkormányzat megállapodott az Észak-Budapesti Tankerületi Központtal arról, hogy az épület egy részében sajátos nevelési igényű gyerekek számára indítanak óvodát.
Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
Azt már eddig is lehetett tudni, kik vezetik az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium egyes szakpolitikai területeit. A most megjelent szervezeti és működési szabályzatból azonban az is kiderült, hogyan épülnek fel az államtitkárságok.
