Sajátos nevelési igényű gyerekek óvodája nyílik a bezárásra ítélt Kerék utcai óvoda épületében

Új funkciót kaphat az Óbudai Meseerdő Óvoda Kerék utcai telephelye: a III. kerületi önkormányzat megállapodott az Észak-Budapesti Tankerületi Központtal arról, hogy az épület egy részében sajátos nevelési igényű gyerekek számára indítanak óvodát.

Sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek ellátására szakosodott óvoda nyílhat a korábban bezárásra ítélt Kerék utcai óvoda egyik épületrészében – jelentette be Kiss László, Budapest III. kerületének polgármestere.

A polgármester közlése szerint az önkormányzat együttműködési megállapodást kötött az Észak-Budapesti Tankerületi Központtal. Ennek értelmében a tankerület 2026. augusztus 1-jétől használatba veszi az épület egy részét, ahol sajátos nevelési igényű gyerekek ellátására szakosodott óvoda működhet majd.

Az önkormányzat a megállapodás alapján térítésmentesen és határozatlan időre biztosítja az ingatlanrészt az állami fenntartó számára. A kerület vállalja az épület üzemeltetését és karbantartását, a közüzemi költségek finanszírozását, valamint az étkezés biztosítását is.

Kiss László a bejelentésben azt írta: a kerület tartja magát ahhoz az elvhez, hogy a gyereklétszám csökkenése miatt bezárt vagy átalakított intézményekben többféle új funkciót alakítsanak ki.

A megújult intézményekben sokféle funkció kialakítható – így demensellátás, további nevelési funkció vagy bölcsődei ellátás, de akár önkormányzati intézménynek is helyet adhat

– fogalmazott.

Drasztikusan csökken a gyereklétszám

A kerületben az óvodai hálózat átalakítására azért van szükség, mert az elmúlt években jelentősen csökkent az óvodáskorú gyerekek száma.

Az önkormányzat tavaly szeptemberi tájékoztatása szerint jelenleg körülbelül 2200 gyerek jár kerületi óvodába, miközben több mint 2000 férőhely üresen áll az intézményrendszerben. A demográfiai adatok alapján a következő években is folytatódhat a csökkenés.

Évente átlagosan mintegy száz fővel csökken az óvodások száma, ami nagyjából négy óvodai csoport megszűnésének felel meg.

Több óvodát is érint az átszervezés

Az önkormányzat tervei szerint az intézményrendszer átalakítása több óvoda működését is érinti. A javaslat alapján 2026 nyaráig hat intézmény vagy telephely szűnhet meg, köztük a Kerék utcai óvoda is.

A megszüntetésre javasolt intézmények között szerepel:

  • az Óbudai Mesevilág Óvoda Vizi telephelye

  • a Pitypang Művészeti Óvoda Ürömi telephelye

  • az Óbudai Gyermekvilág Óvoda Arató telephelye

  • az Óbudai Meseerdő Óvoda Kerék telephelye

  • az Óbudai Almáskert Óvoda székhelyépülete

  • az Óbudai Hétpettyes Óvoda Törzs telephelye

Az Ágoston Művészeti Óvoda Váradi telephelye pedig kifutó rendszerben szűnne meg.

Az önkormányzat szerint az átszervezés összesen körülbelül 100 gyereket érint közvetlenül, mert több érintett csoportban a gyerekek a következő tanévben már iskolába mennek.

Felújítás és új funkciók jöhetnek

A kerület azt is jelezte, hogy az átalakítás nem jár pedagóguselbocsátásokkal: egyetlen pedagógusi álláshely sem szűnik meg.

Az önkormányzat emellett mintegy 500 millió forintos óvoda- és bölcsődefelújítási programot tervez. Ennek részeként felújítanák a játszóudvarokat, klimatizálnák az épületeket, és új játszóeszközöket szereznének be.

A bezárások után felszabaduló épületeket nem értékesítenék, hanem más célokra hasznosítanák. Egyes helyszíneken bölcsődei férőhelyeket bővítenek, ami összesen mintegy 100 új bölcsődei hely létrehozását jelentheti.

Nyitóképünk illusztráció. Forrás: Óbudai Meseerdő Óvoda

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.