Felháborodott szülők és politikusok ellenzik az óvodák bezárását Óbudán

Hét óvoda megszűnését tervezik a III. kerületben, az önkormányzat szerint a csökkenő gyereklétszám miatt, a szülők szerint viszont más van a háttérben.

Egyre több településen okoz gondot a csökkenő gyereklétszám, amely miatt több helyen óvodák összevonására vagy bezárására kényszerülnek. A KSH adatai szerint az óvodáskorú gyerekek száma országosan több mint 15 ezerrel csökkent az elmúlt évtizedben: míg a 2012/2013-as tanévben 340 205 óvodás volt, addig 2024/2025-ben már csak 324 872.

Az óvodák teljes átalakítására készülhet a kormány; itt vannak az eddigi tervek, intézkedések

A folyamat most Óbudán váltott ki heves tiltakozást, ahol az óvodák bezárását az Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata a csökkenő gyereklétszámmal indokolja, hiszen az intézmények kihasználtsága mindössze 65 százalékos, 37 csoportszoba pedig üresen áll. Az önkormányzat szerint az átszervezéssel az ellátás minősége is javulna - számolt be róla a Telex.

A lapnak megszólaló szülők viszont attól tartanak, hogy a bezárások mögött nem csak gazdasági, hanem más érdekek is húzódnak. Szerintük az önkormányzat értékesíteni akarja az épületeket.

Petíciót indítottak például az Ürömi úti Pitypang Művészeti Óvoda megmentéséért, mert a döntés nyomán a megmaradó óvodák mind a HÉV Duna felőli oldalán lennének, az átszervezést követően a kerület hegy felőli részén pedig csak egy óvoda maradna. A szülők szerint ez megnehezíti a gyerekek óvodába járását, különösen a HÉV-vel való közlekedést a reggeli csúcsban.

Az ügy politikai vitát is gerjesztett: a fideszes Kozma János a közösségi oldalán úgy fogalmazott, „bezárni könnyű, felelősséget vállalni nehéz”, és inkább csökkentett üzemmódot javasolna a teljes megszüntetés helyett.

A lap megkereste a Belügyminisztériumot is. Közlése szerint az óvodai feladatellátás megszervezésénél a helyi önkormányzatnak a gyerekek lakóhely szerinti eloszlására is figyelemmel kell lennie. Mivel a döntés még nem végleges, az önkormányzatnak lehetősége van a tervezett intézkedések felülvizsgálatára.

A jelenség azonban nem csak helyi probléma: a Pedagógusok Szakszervezete a szeptemberben tartott sajtótájékoztatóján arra figyelmeztetett, hogy a drasztikusan visszaeső születésszám miatt hamarosan országos szinten is elkerülhetetlenné válhat az óvodák és iskolák átszervezése. Totyik Tamás elnök szerint minél előbb társadalmi párbeszédre lenne szükség ahhoz, hogy elkerülhetők legyenek a súlyos problémák.

Év elején hasonló felháborodást váltott ki a Csepeli helyzet is, ahol az ottani képviselő-testület megszavazta több kerületi óvod átcsoportosítását.

A tervet komoly nemtetszést fogadta, elsősorban az érintett szülők körében, akik petíciót is indítottak, és több pedagógus is melléjük állt az ügyben.

Borbély Lénárd, Csepel polgármestere korábban arról nyilatkozott, hogy az átszervezést azért tartja szükségesnek, mert a folyamatosan fogyó gyerekek száma miatt jelenleg is több csoport szünetel, valamint pedagógusokból is hiány van.

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.