A mai napot sem úszták meg az iskolák újabb bombariadók nélkül
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
Hét óvoda megszűnését tervezik a III. kerületben, az önkormányzat szerint a csökkenő gyereklétszám miatt, a szülők szerint viszont más van a háttérben.
Egyre több településen okoz gondot a csökkenő gyereklétszám, amely miatt több helyen óvodák összevonására vagy bezárására kényszerülnek. A KSH adatai szerint az óvodáskorú gyerekek száma országosan több mint 15 ezerrel csökkent az elmúlt évtizedben: míg a 2012/2013-as tanévben 340 205 óvodás volt, addig 2024/2025-ben már csak 324 872.
Az óvodák teljes átalakítására készülhet a kormány; itt vannak az eddigi tervek, intézkedések
A folyamat most Óbudán váltott ki heves tiltakozást, ahol az óvodák bezárását az Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata a csökkenő gyereklétszámmal indokolja, hiszen az intézmények kihasználtsága mindössze 65 százalékos, 37 csoportszoba pedig üresen áll. Az önkormányzat szerint az átszervezéssel az ellátás minősége is javulna - számolt be róla a Telex.
A lapnak megszólaló szülők viszont attól tartanak, hogy a bezárások mögött nem csak gazdasági, hanem más érdekek is húzódnak. Szerintük az önkormányzat értékesíteni akarja az épületeket.
Petíciót indítottak például az Ürömi úti Pitypang Művészeti Óvoda megmentéséért, mert a döntés nyomán a megmaradó óvodák mind a HÉV Duna felőli oldalán lennének, az átszervezést követően a kerület hegy felőli részén pedig csak egy óvoda maradna. A szülők szerint ez megnehezíti a gyerekek óvodába járását, különösen a HÉV-vel való közlekedést a reggeli csúcsban.
Az ügy politikai vitát is gerjesztett: a fideszes Kozma János a közösségi oldalán úgy fogalmazott, „bezárni könnyű, felelősséget vállalni nehéz”, és inkább csökkentett üzemmódot javasolna a teljes megszüntetés helyett.
A lap megkereste a Belügyminisztériumot is. Közlése szerint az óvodai feladatellátás megszervezésénél a helyi önkormányzatnak a gyerekek lakóhely szerinti eloszlására is figyelemmel kell lennie. Mivel a döntés még nem végleges, az önkormányzatnak lehetősége van a tervezett intézkedések felülvizsgálatára.
A jelenség azonban nem csak helyi probléma: a Pedagógusok Szakszervezete a szeptemberben tartott sajtótájékoztatóján arra figyelmeztetett, hogy a drasztikusan visszaeső születésszám miatt hamarosan országos szinten is elkerülhetetlenné válhat az óvodák és iskolák átszervezése. Totyik Tamás elnök szerint minél előbb társadalmi párbeszédre lenne szükség ahhoz, hogy elkerülhetők legyenek a súlyos problémák.
Év elején hasonló felháborodást váltott ki a Csepeli helyzet is, ahol az ottani képviselő-testület megszavazta több kerületi óvod átcsoportosítását.
A tervet komoly nemtetszést fogadta, elsősorban az érintett szülők körében, akik petíciót is indítottak, és több pedagógus is melléjük állt az ügyben.
Borbély Lénárd, Csepel polgármestere korábban arról nyilatkozott, hogy az átszervezést azért tartja szükségesnek, mert a folyamatosan fogyó gyerekek száma miatt jelenleg is több csoport szünetel, valamint pedagógusokból is hiány van.
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Kereshetővé váltak a középiskolák által meghirdetett képzések, illetve azt is közzétették az intézmények, hogyan számolják a pontokat a felvételin.
Jelentős lehet a különbség a különböző mesterszakokon végzettek fizetései között: van, ahol egymillió forint feletti a bruttó átlagkereset, míg több helyen az 500 ezer forintot sem éri el egy pályakezdő fizetése.
A pedagógusokat is megkérdeznék arról, szerintük hol érdemes húzni a tananyagon.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
A szakszervezet szerint az ígéretnél lényegesen alacsonyabb mértékű emelésről szóló bejelentéssel a legnagyobb probléma az, hogy nem derült ki, mennyi a tényleges bruttó emelés.
Arculcsapásnak tartja a közgyűjteményi, könyvtári és közművelődési dolgozóknak bejelentett 10,7 százalékos béremelést a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ). A szervezet a bejelentés óta sorra osztja meg közösségi oldalán azoknak a kollégáknak a fényképeit, akik hiába várták az érdemi béremelést. A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Mutatjuk az új dátumot.