Augusztus végéig megszüntetné a kormány a nem egyetemeket fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, köztük az MCC mögött álló szervezetet is. Az intézmény szerint ugyanakkor a működésük nem kerülne veszélybe, csupán a fenntartói forma változna meg.
A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) megszüntetését jelentette be Magyar Péter miniszterelnök pénteken az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel közösen tartott sajtótájékoztatóján, írja a HVG. A döntés az egyetemeket fenntartó alapítványokat egyelőre nem érinti, a többi szervezetnek azonban augusztus 31-ig meg kell szűnnie vagy át kell alakulnia.
A bejelentés alapján a Mathias Corvinus Collegiumot (MCC) fenntartó alapítvány is azok közé a szervezetek közé tartozik, amelyekre vonatkozik az intézkedés. Magyar Péter szerint a közfeladatok ellátását az állam venné át.
A miniszterelnök az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel közösen tartott sajtótájékoztatón azt mondta: nem a privatizáció ténye volt problémás, hanem az, hogy szerinte a nemzeti vagyon egy része átláthatatlan módon került alapítványi fenntartásba.
A bejelentés után reagált a Mathias Corvinus Collegium is. Bejegyzésükben azt írták, hogy amennyiben az Országgyűlés valóban megszünteti a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, az MCC továbbra is működni fog, csak más formában.
Amennyiben az Országgyűlés úgy dönt, hogy a KEKVA mint forma megszűnik, az intézmény alapítványként folytatja tovább tehetséggondozási és oktatási tevékenységét.
– közölték.
Az intézmény arra is emlékeztetett, hogy korábban évtizedeken keresztül hagyományos alapítványként működött. Az intézmény arról is beszámolt, hogy már közel 3500-an írták alá az MCC hallgatói által indított „Őrizzük meg az MCC-t!” petíciót. A kezdeményezés célja, hogy támogatókat gyűjtsön az intézmény jelenlegi működésének és tehetséggondozó programjainak fenntartásához.
Magyar Péter szerint az egyetemeket fenntartó alapítványok esetében hosszabb átmeneti időszak következik: ezek működését 2027. augusztus 31-ig vizsgálják felül. A többi kekva esetében azonban már idén nyár végéig lezárulhat az átalakítás.
A tervezett változások alkotmányos alapját egy benyújtott alkotmánymódosítás teremtheti meg. A javaslat szerint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok vagyona nemzeti vagyonnak minősülne, az alapítói jogokat pedig a kormány gyakorolná. A módosítás lehetővé tenné azt is, hogy a kormány megszüntesse ezeket az alapítványokat, amelyek jogutódja az állam lenne.
Az MCC az elmúlt években jelentős állami vagyonnal gyarapodott, többek között a Mol és a Richter részvényeinek tulajdonjogával. A kormányfő korábban többször jelezte, hogy az intézményhez került állami vagyon visszaszerzését kiemelt céljának tekinti.
Részvények, luxusingatlanok és hatalmas osztalékok – több száz milliárdos vagyon kerülhet vissza az államhoz, ha megvalósul a Tisza Párt terve. Az MCC azonban már készül az új tanévre: felsősök, középiskolások és egyetemisták jelentkezhetnek a képzéseikre.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Összegyűjtöttük, mire kell számítani a legfontosabb szóbeli vizsgákon, hogyan pontoznak, és mire érdemes különösen odafigyelni.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke egyeztetett Szűcs Dórával, az Országgyűlés Oktatási Bizottságának elnökével.
