Augusztus végéig megszüntetné a kormány a nem egyetemeket fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, köztük az MCC mögött álló szervezetet is. Az intézmény szerint ugyanakkor a működésük nem kerülne veszélybe, csupán a fenntartói forma változna meg.
A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) megszüntetését jelentette be Magyar Péter miniszterelnök pénteken az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel közösen tartott sajtótájékoztatóján, írja a HVG. A döntés az egyetemeket fenntartó alapítványokat egyelőre nem érinti, a többi szervezetnek azonban augusztus 31-ig meg kell szűnnie vagy át kell alakulnia.
A bejelentés alapján a Mathias Corvinus Collegiumot (MCC) fenntartó alapítvány is azok közé a szervezetek közé tartozik, amelyekre vonatkozik az intézkedés. Magyar Péter szerint a közfeladatok ellátását az állam venné át.
A miniszterelnök az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel közösen tartott sajtótájékoztatón azt mondta: nem a privatizáció ténye volt problémás, hanem az, hogy szerinte a nemzeti vagyon egy része átláthatatlan módon került alapítványi fenntartásba.
A bejelentés után reagált a Mathias Corvinus Collegium is. Bejegyzésükben azt írták, hogy amennyiben az Országgyűlés valóban megszünteti a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, az MCC továbbra is működni fog, csak más formában.
Amennyiben az Országgyűlés úgy dönt, hogy a KEKVA mint forma megszűnik, az intézmény alapítványként folytatja tovább tehetséggondozási és oktatási tevékenységét.
– közölték.
Az intézmény arra is emlékeztetett, hogy korábban évtizedeken keresztül hagyományos alapítványként működött. Az intézmény arról is beszámolt, hogy már közel 3500-an írták alá az MCC hallgatói által indított „Őrizzük meg az MCC-t!” petíciót. A kezdeményezés célja, hogy támogatókat gyűjtsön az intézmény jelenlegi működésének és tehetséggondozó programjainak fenntartásához.
Magyar Péter szerint az egyetemeket fenntartó alapítványok esetében hosszabb átmeneti időszak következik: ezek működését 2027. augusztus 31-ig vizsgálják felül. A többi kekva esetében azonban már idén nyár végéig lezárulhat az átalakítás.
A tervezett változások alkotmányos alapját egy benyújtott alkotmánymódosítás teremtheti meg. A javaslat szerint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok vagyona nemzeti vagyonnak minősülne, az alapítói jogokat pedig a kormány gyakorolná. A módosítás lehetővé tenné azt is, hogy a kormány megszüntesse ezeket az alapítványokat, amelyek jogutódja az állam lenne.
Az MCC az elmúlt években jelentős állami vagyonnal gyarapodott, többek között a Mol és a Richter részvényeinek tulajdonjogával. A kormányfő korábban többször jelezte, hogy az intézményhez került állami vagyon visszaszerzését kiemelt céljának tekinti.
Részvények, luxusingatlanok és hatalmas osztalékok – több száz milliárdos vagyon kerülhet vissza az államhoz, ha megvalósul a Tisza Párt terve. Az MCC azonban már készül az új tanévre: felsősök, középiskolások és egyetemisták jelentkezhetnek a képzéseikre.
Dr. Danyi Gyula szerint ez nemcsak a pedagógusok túlterheltségére, hanem a feladatok és felelősségi körök szabályozásának hiányosságaira is rávilágít.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt. Ehhez képest a civil szervezet az intézmény felkérésére a kortárs bántalmazás megelőzéséről tartott prevenciós órákat a diákoknak.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a tudományos és kulturális élet számos ismert képviselőjének munkáját ismerték el.
A Fortepan archív felvételeiből válogatva idézzük fel az 1956-os forradalom történelmi napjait.
A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
