Augusztus végéig megszüntetné a kormány a nem egyetemeket fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, köztük az MCC mögött álló szervezetet is. Az intézmény szerint ugyanakkor a működésük nem kerülne veszélybe, csupán a fenntartói forma változna meg.
A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) megszüntetését jelentette be Magyar Péter miniszterelnök pénteken az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel közösen tartott sajtótájékoztatóján, írja a HVG. A döntés az egyetemeket fenntartó alapítványokat egyelőre nem érinti, a többi szervezetnek azonban augusztus 31-ig meg kell szűnnie vagy át kell alakulnia.
A bejelentés alapján a Mathias Corvinus Collegiumot (MCC) fenntartó alapítvány is azok közé a szervezetek közé tartozik, amelyekre vonatkozik az intézkedés. Magyar Péter szerint a közfeladatok ellátását az állam venné át.
A miniszterelnök az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel közösen tartott sajtótájékoztatón azt mondta: nem a privatizáció ténye volt problémás, hanem az, hogy szerinte a nemzeti vagyon egy része átláthatatlan módon került alapítványi fenntartásba.
A bejelentés után reagált a Mathias Corvinus Collegium is. Bejegyzésükben azt írták, hogy amennyiben az Országgyűlés valóban megszünteti a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, az MCC továbbra is működni fog, csak más formában.
Amennyiben az Országgyűlés úgy dönt, hogy a KEKVA mint forma megszűnik, az intézmény alapítványként folytatja tovább tehetséggondozási és oktatási tevékenységét.
– közölték.
Az intézmény arra is emlékeztetett, hogy korábban évtizedeken keresztül hagyományos alapítványként működött. Az intézmény arról is beszámolt, hogy már közel 3500-an írták alá az MCC hallgatói által indított „Őrizzük meg az MCC-t!” petíciót. A kezdeményezés célja, hogy támogatókat gyűjtsön az intézmény jelenlegi működésének és tehetséggondozó programjainak fenntartásához.
Magyar Péter szerint az egyetemeket fenntartó alapítványok esetében hosszabb átmeneti időszak következik: ezek működését 2027. augusztus 31-ig vizsgálják felül. A többi kekva esetében azonban már idén nyár végéig lezárulhat az átalakítás.
A tervezett változások alkotmányos alapját egy benyújtott alkotmánymódosítás teremtheti meg. A javaslat szerint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok vagyona nemzeti vagyonnak minősülne, az alapítói jogokat pedig a kormány gyakorolná. A módosítás lehetővé tenné azt is, hogy a kormány megszüntesse ezeket az alapítványokat, amelyek jogutódja az állam lenne.
Az MCC az elmúlt években jelentős állami vagyonnal gyarapodott, többek között a Mol és a Richter részvényeinek tulajdonjogával. A kormányfő korábban többször jelezte, hogy az intézményhez került állami vagyon visszaszerzését kiemelt céljának tekinti.
Részvények, luxusingatlanok és hatalmas osztalékok – több száz milliárdos vagyon kerülhet vissza az államhoz, ha megvalósul a Tisza Párt terve. Az MCC azonban már készül az új tanévre: felsősök, középiskolások és egyetemisták jelentkezhetnek a képzéseikre.
Idén mintegy 140 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, ebből viszont mindössze 33 ezren mesterszakra, de még kevesebben vannak az első helyes jelentkezők, 11 ezren. De milyen pozíciókba lehet továbbmenni a mesterszakok után, és mennyit lehet keresni velük? Ezt járjuk most körbe.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Pedagógusbérek, a 2026/2027-es tanév rendje, a tankerületi iskolák autonómiájának növelése, a szakképzés szabályai és a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése – ezekben a témákban indított társadalmi egyeztetést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Mutatjuk, hogyan alakultak a ponthatárok intézményenként.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
Már az első egyeztetések eredményt hoztak a pedagógusok sztrájkjogáról.
