Augusztus végéig megszüntetné a kormány a nem egyetemeket fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, köztük az MCC mögött álló szervezetet is. Az intézmény szerint ugyanakkor a működésük nem kerülne veszélybe, csupán a fenntartói forma változna meg.
A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) megszüntetését jelentette be Magyar Péter miniszterelnök pénteken az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel közösen tartott sajtótájékoztatóján, írja a HVG. A döntés az egyetemeket fenntartó alapítványokat egyelőre nem érinti, a többi szervezetnek azonban augusztus 31-ig meg kell szűnnie vagy át kell alakulnia.
A bejelentés alapján a Mathias Corvinus Collegiumot (MCC) fenntartó alapítvány is azok közé a szervezetek közé tartozik, amelyekre vonatkozik az intézkedés. Magyar Péter szerint a közfeladatok ellátását az állam venné át.
A miniszterelnök az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel közösen tartott sajtótájékoztatón azt mondta: nem a privatizáció ténye volt problémás, hanem az, hogy szerinte a nemzeti vagyon egy része átláthatatlan módon került alapítványi fenntartásba.
A bejelentés után reagált a Mathias Corvinus Collegium is. Bejegyzésükben azt írták, hogy amennyiben az Országgyűlés valóban megszünteti a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, az MCC továbbra is működni fog, csak más formában.
Amennyiben az Országgyűlés úgy dönt, hogy a KEKVA mint forma megszűnik, az intézmény alapítványként folytatja tovább tehetséggondozási és oktatási tevékenységét.
– közölték.
Az intézmény arra is emlékeztetett, hogy korábban évtizedeken keresztül hagyományos alapítványként működött. Az intézmény arról is beszámolt, hogy már közel 3500-an írták alá az MCC hallgatói által indított „Őrizzük meg az MCC-t!” petíciót. A kezdeményezés célja, hogy támogatókat gyűjtsön az intézmény jelenlegi működésének és tehetséggondozó programjainak fenntartásához.
Magyar Péter szerint az egyetemeket fenntartó alapítványok esetében hosszabb átmeneti időszak következik: ezek működését 2027. augusztus 31-ig vizsgálják felül. A többi kekva esetében azonban már idén nyár végéig lezárulhat az átalakítás.
A tervezett változások alkotmányos alapját egy benyújtott alkotmánymódosítás teremtheti meg. A javaslat szerint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok vagyona nemzeti vagyonnak minősülne, az alapítói jogokat pedig a kormány gyakorolná. A módosítás lehetővé tenné azt is, hogy a kormány megszüntesse ezeket az alapítványokat, amelyek jogutódja az állam lenne.
Az MCC az elmúlt években jelentős állami vagyonnal gyarapodott, többek között a Mol és a Richter részvényeinek tulajdonjogával. A kormányfő korábban többször jelezte, hogy az intézményhez került állami vagyon visszaszerzését kiemelt céljának tekinti.
Részvények, luxusingatlanok és hatalmas osztalékok – több száz milliárdos vagyon kerülhet vissza az államhoz, ha megvalósul a Tisza Párt terve. Az MCC azonban már készül az új tanévre: felsősök, középiskolások és egyetemisták jelentkezhetnek a képzéseikre.
Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.
Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.
Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.
Bár még a 2026-os felsőoktatási felvételi tart, már most meg tudjátok nézni, hogyan fogják számolni a pontokat a 2027-es és a 2028-as eljárásban az egyes szakokon.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
