Magyar Péter még idén megszüntetné az MCC fenntartóját, az intézmény szerint a működésük folytatódna

Augusztus végéig megszüntetné a kormány a nem egyetemeket fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, köztük az MCC mögött álló szervezetet is. Az intézmény szerint ugyanakkor a működésük nem kerülne veszélybe, csupán a fenntartói forma változna meg.

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) megszüntetését jelentette be Magyar Péter miniszterelnök pénteken az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel közösen tartott sajtótájékoztatóján, írja a HVG. A döntés az egyetemeket fenntartó alapítványokat egyelőre nem érinti, a többi szervezetnek azonban augusztus 31-ig meg kell szűnnie vagy át kell alakulnia.

A bejelentés alapján a Mathias Corvinus Collegiumot (MCC) fenntartó alapítvány is azok közé a szervezetek közé tartozik, amelyekre vonatkozik az intézkedés. Magyar Péter szerint a közfeladatok ellátását az állam venné át.

A miniszterelnök az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel közösen tartott sajtótájékoztatón azt mondta: nem a privatizáció ténye volt problémás, hanem az, hogy szerinte a nemzeti vagyon egy része átláthatatlan módon került alapítványi fenntartásba.

Mi lesz az MCC-vel?

A bejelentés után reagált a Mathias Corvinus Collegium is. Bejegyzésükben azt írták, hogy amennyiben az Országgyűlés valóban megszünteti a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, az MCC továbbra is működni fog, csak más formában.

Amennyiben az Országgyűlés úgy dönt, hogy a KEKVA mint forma megszűnik, az intézmény alapítványként folytatja tovább tehetséggondozási és oktatási tevékenységét.

– közölték.

Az intézmény arra is emlékeztetett, hogy korábban évtizedeken keresztül hagyományos alapítványként működött. Az intézmény arról is beszámolt, hogy már közel 3500-an írták alá az MCC hallgatói által indított „Őrizzük meg az MCC-t!” petíciót. A kezdeményezés célja, hogy támogatókat gyűjtsön az intézmény jelenlegi működésének és tehetséggondozó programjainak fenntartásához.

Az egyetemi alapítványok még maradnak

Magyar Péter szerint az egyetemeket fenntartó alapítványok esetében hosszabb átmeneti időszak következik: ezek működését 2027. augusztus 31-ig vizsgálják felül. A többi kekva esetében azonban már idén nyár végéig lezárulhat az átalakítás.

A tervezett változások alkotmányos alapját egy benyújtott alkotmánymódosítás teremtheti meg. A javaslat szerint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok vagyona nemzeti vagyonnak minősülne, az alapítói jogokat pedig a kormány gyakorolná. A módosítás lehetővé tenné azt is, hogy a kormány megszüntesse ezeket az alapítványokat, amelyek jogutódja az állam lenne.

Az MCC az elmúlt években jelentős állami vagyonnal gyarapodott, többek között a Mol és a Richter részvényeinek tulajdonjogával. A kormányfő korábban többször jelezte, hogy az intézményhez került állami vagyon visszaszerzését kiemelt céljának tekinti.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.