Átfogó, rendszerszintű változtatásokat sürget az idén felálló kormány számára a Pedagógusok Szakszervezete. A szakszervezet 50 pontos programcsomagja az oktatás teljes szerkezetét érinti: külön minisztériumot, decentralizációt, kisebb osztálylétszámokat, több pszichológust és valódi tankönyvválasztási szabadságot követel.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke részletesen bemutatta a szakszervezet javaslatcsomajának legfontosabb pontjait.
Totyik Tamás szerint a jelenlegi fenntartói rendszer széttagolt és átláthatatlan. Az óvodákat az önkormányzatok működtetik, az általános és középiskolák fenntartása megoszlik az egyházak, alapítványok, valamint a Klebelsberg Központ és a minisztériumi háttérintézmények között. Ez a PSZ szerint nemcsak finanszírozási különbségeket eredményez, hanem az oktatásban dolgozókat is egymással szembeállítja.
Az egységes minisztérium alá a gyermekvédelmet is bevonnák. A szakszervezet szerint a javító-nevelő intézetek nem a büntetés-végrehajtás részei kell, hogy legyenek, hanem a társadalmi reintegráció eszközei.
A szakszervezet szerint a bürokratikus központosítás az egyik legsúlyosabb probléma. A tankerületi központok sokszor az iskoláktól távol hoznak döntéseket akár apróbb ügyekben is – egy betört ajtó javítása vagy egy projektor izzócseréje hetekig húzódhat.
Totyik Tamás szerint az iskoláknak vissza kellene kapniuk a gazdálkodási önállóságot, a pedagógiai szabadságot és a személyzeti döntések jogát.
A PSZ azt is javasolja, hogy azok az önkormányzatok, amelyek vállalják és képesek rá, ismét fenntartókká válhassanak. A jelenlegi rendszerben a szakszervezet szerint diszkriminatív, hogy egyházak és alapítványok lehetnek fenntartók, önkormányzatok viszont nem.
Idejük 90 százalékát a gyerekekkel töltik, mégis lekezelik és alulfizetik a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztenseket. A Kulturális Bizottság nemet mondott arra a szakpolitikai javaslatcsomagra, amely javította volna a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek bérezését és munkakörülményeit. Civil szervezetek szerint a döntés leginkább az SNI-s gyerekeket hozza hátrányos helyzetbe.
Totyik szerint ma sok esetben egy pedagógusra „rázárják az ajtót” az integráltan oktatott SNI-s, BTMS-es vagy hátrányos helyzetű gyerekekkel, miközben nincs mellette megfelelő szakmai segítség.
„Minden négy hátrányos helyzetű vagy sajátos nevelési igényű gyerek mellé biztosítani kellene egy pedagógiai asszisztenst, nem 250 tanulónként egyet” – mondta.
A finn példát is felhozta:
A finn kollégáink egy betűvel sem okosabbak a magyaroknál. Attól sikeresebbek, hogy egy órán akár négy-öt pedagógiai asszisztens is bent van a pedagógus mellett.
Szerinte ez teszi lehetővé az egyénre szabott oktatást: ha egy gyereknek rohama van, ha külön figyelmet igényel, ha felzárkóztatásra szorul, legyen, aki azonnal tud vele foglalkozni.
„Most az történik, hogy a pedagógus ott marad egyedül, és egyszerre kellene mindenkire figyelnie” – fogalmazott. A PSZ nemcsak a létszám, hanem a bérezés emelését is szükségesnek tartja. Totyik szerint a pedagógiai asszisztensek jelenlegi fizetése nem tükrözi a munkájuk felelősségét és terhelését.
A PSZ szerint a jelenlegi NAT túlterhelt és túlszabályozott. A tananyag 80-85 százaléka központilag meghatározott, alig marad mozgástér a pedagógusoknak.
Totyik úgy látja, a követelmények az elit számára készültek, az átlagos képességű diákok számára túl magasak. „A tananyag 30-40 százalékát ki kellene dobni” – fogalmazott. A túlterheltség kudarcélményhez, frusztrációhoz, végső soron agresszióhoz vezethet.
A PSZ visszaállítaná a valódi tankönyvpiaci versenyt. Totyik szerint ma nem beszélhetünk valódi választási lehetőségről: évfolyamonként egy-két tankönyv közül lehet választani, ráadásul tankerületi korlátozásokkal.
Kiemelte, hogy a Mozaik Kiadó több díjnyertes, nemzetközileg elismert tankönyve ma gyakorlatilag kiszorult az állami rendszerből, miközben Erdélyben használják őket.
Nem lehetünk olyan gazdag ország, hogy a legjobb eredményeinket felmutató tankönyveket kitiltsuk a magyar oktatási rendszerből
– fogalmazott.
A PSZ szerint a mentális problémák és tanulási zavarok száma meredeken emelkedett, különösen a Covid-járvány után.
Jelenleg hivatalosan ezer diákra jut egy iskolapszichológus – a gyakorlatban inkább 1200–1300-ra. Totyik szerint a prevenció és a mentális támogatás hatékonyabb lenne, mint az iskolaőri rendszer fenntartása.
Napi nyolc-kilenc tanóra és heti két-három nulladik óra - arra kértük a tanulókat és a szülőket, mutassák meg, milyen órarendeket kaptak idén.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint nem elég az egyes pedagógusok teljesítményét vizsgálni, az is meghatározó, milyen intézményben és milyen feltételek között dolgoznak. Miközben az új tanév előtt több pozitív változás is történt, ezek jellemzően nem igényeltek plusz költségvetési forrást. Továbbra is komoly kérdések vannak a tankerületi és a szakképzési rendszer körül, a NOKS-dolgozók országos akcióba kezdtek a béremelésükért, a gyógypedagógiai intézmények egy részében pedig a PSZ szerint „katasztrofális állapotok” vannak.
Négy-hat százalékkal emelkedhetnek a közétkeztetés költségei, jelentős térítésidíj-emelkedésre azonban nem számít a szakmai szervezet. Közben egyre több iskolában jelenik meg a szabadszedéses, svédasztalos menza, amely ugyan valamivel drágább lehet a hagyományos rendszernél, de kevesebb étel kerülhet a kukába.
Az oktatási miniszter tájékoztatása szerint a nyáron lejárt 467 iskolaigazgatói pályázatból 351 esetben született 5 éves vezetői megbízás. Azokon a helyeken, ahol ideiglenes megoldásra volt szükség, október 1-től új pályázatokat írnak ki a tankerületek.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Újabb akciót indít a Pedagógusok Szakszervezetének Országos NOKS Tagozata a nevelést-oktatást közvetlenül segítő és a technikai dolgozók béremeléséért. A kormány már jelezte, hogy jön a bérrendezés, annak mértékéről és időpontjáról azonban egyelőre nem közöltek részleteket.
A 2026/2027-es tanév előtti nap még mindig százas nagyságrendben keresnek pedagógusokat iskolákba, óvodákba és a szakszolgálatokhoz.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
