Átfogó, rendszerszintű változtatásokat sürget az idén felálló kormány számára a Pedagógusok Szakszervezete. A szakszervezet 50 pontos programcsomagja az oktatás teljes szerkezetét érinti: külön minisztériumot, decentralizációt, kisebb osztálylétszámokat, több pszichológust és valódi tankönyvválasztási szabadságot követel.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke részletesen bemutatta a szakszervezet javaslatcsomajának legfontosabb pontjait.
Totyik Tamás szerint a jelenlegi fenntartói rendszer széttagolt és átláthatatlan. Az óvodákat az önkormányzatok működtetik, az általános és középiskolák fenntartása megoszlik az egyházak, alapítványok, valamint a Klebelsberg Központ és a minisztériumi háttérintézmények között. Ez a PSZ szerint nemcsak finanszírozási különbségeket eredményez, hanem az oktatásban dolgozókat is egymással szembeállítja.
Az egységes minisztérium alá a gyermekvédelmet is bevonnák. A szakszervezet szerint a javító-nevelő intézetek nem a büntetés-végrehajtás részei kell, hogy legyenek, hanem a társadalmi reintegráció eszközei.
A szakszervezet szerint a bürokratikus központosítás az egyik legsúlyosabb probléma. A tankerületi központok sokszor az iskoláktól távol hoznak döntéseket akár apróbb ügyekben is – egy betört ajtó javítása vagy egy projektor izzócseréje hetekig húzódhat.
Totyik Tamás szerint az iskoláknak vissza kellene kapniuk a gazdálkodási önállóságot, a pedagógiai szabadságot és a személyzeti döntések jogát.
A PSZ azt is javasolja, hogy azok az önkormányzatok, amelyek vállalják és képesek rá, ismét fenntartókká válhassanak. A jelenlegi rendszerben a szakszervezet szerint diszkriminatív, hogy egyházak és alapítványok lehetnek fenntartók, önkormányzatok viszont nem.
Idejük 90 százalékát a gyerekekkel töltik, mégis lekezelik és alulfizetik a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztenseket. A Kulturális Bizottság nemet mondott arra a szakpolitikai javaslatcsomagra, amely javította volna a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek bérezését és munkakörülményeit. Civil szervezetek szerint a döntés leginkább az SNI-s gyerekeket hozza hátrányos helyzetbe.
Totyik szerint ma sok esetben egy pedagógusra „rázárják az ajtót” az integráltan oktatott SNI-s, BTMS-es vagy hátrányos helyzetű gyerekekkel, miközben nincs mellette megfelelő szakmai segítség.
„Minden négy hátrányos helyzetű vagy sajátos nevelési igényű gyerek mellé biztosítani kellene egy pedagógiai asszisztenst, nem 250 tanulónként egyet” – mondta.
A finn példát is felhozta:
A finn kollégáink egy betűvel sem okosabbak a magyaroknál. Attól sikeresebbek, hogy egy órán akár négy-öt pedagógiai asszisztens is bent van a pedagógus mellett.
Szerinte ez teszi lehetővé az egyénre szabott oktatást: ha egy gyereknek rohama van, ha külön figyelmet igényel, ha felzárkóztatásra szorul, legyen, aki azonnal tud vele foglalkozni.
„Most az történik, hogy a pedagógus ott marad egyedül, és egyszerre kellene mindenkire figyelnie” – fogalmazott. A PSZ nemcsak a létszám, hanem a bérezés emelését is szükségesnek tartja. Totyik szerint a pedagógiai asszisztensek jelenlegi fizetése nem tükrözi a munkájuk felelősségét és terhelését.
A PSZ szerint a jelenlegi NAT túlterhelt és túlszabályozott. A tananyag 80-85 százaléka központilag meghatározott, alig marad mozgástér a pedagógusoknak.
Totyik úgy látja, a követelmények az elit számára készültek, az átlagos képességű diákok számára túl magasak. „A tananyag 30-40 százalékát ki kellene dobni” – fogalmazott. A túlterheltség kudarcélményhez, frusztrációhoz, végső soron agresszióhoz vezethet.
A PSZ visszaállítaná a valódi tankönyvpiaci versenyt. Totyik szerint ma nem beszélhetünk valódi választási lehetőségről: évfolyamonként egy-két tankönyv közül lehet választani, ráadásul tankerületi korlátozásokkal.
Kiemelte, hogy a Mozaik Kiadó több díjnyertes, nemzetközileg elismert tankönyve ma gyakorlatilag kiszorult az állami rendszerből, miközben Erdélyben használják őket.
Nem lehetünk olyan gazdag ország, hogy a legjobb eredményeinket felmutató tankönyveket kitiltsuk a magyar oktatási rendszerből
– fogalmazott.
A PSZ szerint a mentális problémák és tanulási zavarok száma meredeken emelkedett, különösen a Covid-járvány után.
Jelenleg hivatalosan ezer diákra jut egy iskolapszichológus – a gyakorlatban inkább 1200–1300-ra. Totyik szerint a prevenció és a mentális támogatás hatékonyabb lenne, mint az iskolaőri rendszer fenntartása.
Több ezer pedagógus hiányzik az iskolákból és óvodákból a 2025/2026-os tanév vége előtt. A meghirdetett állások száma egy év alatt közel negyedével emelkedett, különösen a matematika-, természettudományos és angoltanárokból van súlyos hiány, de nem minden megyében.
Krausz Ferenc alapítványa és a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány is köztük van. Kedd este benyújtotta a kormány azt a törvényjavaslatot is, melynek elfogadása után az európai uniós források megkapja Magyarország – írja a 444. Ennek egyik része a kekvák kétlépcsős megszüntetése is.
Az együttműködés, a kritikus gondolkodás és az alkalmazkodóképesség olyan alapkompetenciák, amelyeket már a közoktatásban el kell sajátítaniuk a diákoknak – erről beszélt Naderi Zsuzsanna szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár egy budapesti szakmai konferencián.
Lannert Judit oktatási miniszter elmondta, hogy átalakítják a pedagógusképzést, amely részeként kivonják a tanárképzést az Nemzeti Közszolgálati Egyetemről.
Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.
A pedagógus társadalom számára a korábban kialakított teljesítményértékelési rendszer nem megfelelő, mert sem a modern neveléstudomány értékeit nem tükrözi, sem a valós teljesítmény mérésére nem alkalmas – olvasható a törvénynek az indoklásában.
Halácsy Péter, a Budapest School alapítója szerint komoly változtatásokat kellene bevezetni a felső tagozattal kapcsolatban, ami 80 éve nem szolgálja a célját.
