Átfogó, rendszerszintű változtatásokat sürget az idén felálló kormány számára a Pedagógusok Szakszervezete. A szakszervezet 50 pontos programcsomagja az oktatás teljes szerkezetét érinti: külön minisztériumot, decentralizációt, kisebb osztálylétszámokat, több pszichológust és valódi tankönyvválasztási szabadságot követel.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke részletesen bemutatta a szakszervezet javaslatcsomajának legfontosabb pontjait.
Totyik Tamás szerint a jelenlegi fenntartói rendszer széttagolt és átláthatatlan. Az óvodákat az önkormányzatok működtetik, az általános és középiskolák fenntartása megoszlik az egyházak, alapítványok, valamint a Klebelsberg Központ és a minisztériumi háttérintézmények között. Ez a PSZ szerint nemcsak finanszírozási különbségeket eredményez, hanem az oktatásban dolgozókat is egymással szembeállítja.
Az egységes minisztérium alá a gyermekvédelmet is bevonnák. A szakszervezet szerint a javító-nevelő intézetek nem a büntetés-végrehajtás részei kell, hogy legyenek, hanem a társadalmi reintegráció eszközei.
A szakszervezet szerint a bürokratikus központosítás az egyik legsúlyosabb probléma. A tankerületi központok sokszor az iskoláktól távol hoznak döntéseket akár apróbb ügyekben is – egy betört ajtó javítása vagy egy projektor izzócseréje hetekig húzódhat.
Totyik Tamás szerint az iskoláknak vissza kellene kapniuk a gazdálkodási önállóságot, a pedagógiai szabadságot és a személyzeti döntések jogát.
A PSZ azt is javasolja, hogy azok az önkormányzatok, amelyek vállalják és képesek rá, ismét fenntartókká válhassanak. A jelenlegi rendszerben a szakszervezet szerint diszkriminatív, hogy egyházak és alapítványok lehetnek fenntartók, önkormányzatok viszont nem.
Idejük 90 százalékát a gyerekekkel töltik, mégis lekezelik és alulfizetik a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztenseket. A Kulturális Bizottság nemet mondott arra a szakpolitikai javaslatcsomagra, amely javította volna a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek bérezését és munkakörülményeit. Civil szervezetek szerint a döntés leginkább az SNI-s gyerekeket hozza hátrányos helyzetbe.
Totyik szerint ma sok esetben egy pedagógusra „rázárják az ajtót” az integráltan oktatott SNI-s, BTMS-es vagy hátrányos helyzetű gyerekekkel, miközben nincs mellette megfelelő szakmai segítség.
„Minden négy hátrányos helyzetű vagy sajátos nevelési igényű gyerek mellé biztosítani kellene egy pedagógiai asszisztenst, nem 250 tanulónként egyet” – mondta.
A finn példát is felhozta:
A finn kollégáink egy betűvel sem okosabbak a magyaroknál. Attól sikeresebbek, hogy egy órán akár négy-öt pedagógiai asszisztens is bent van a pedagógus mellett.
Szerinte ez teszi lehetővé az egyénre szabott oktatást: ha egy gyereknek rohama van, ha külön figyelmet igényel, ha felzárkóztatásra szorul, legyen, aki azonnal tud vele foglalkozni.
„Most az történik, hogy a pedagógus ott marad egyedül, és egyszerre kellene mindenkire figyelnie” – fogalmazott. A PSZ nemcsak a létszám, hanem a bérezés emelését is szükségesnek tartja. Totyik szerint a pedagógiai asszisztensek jelenlegi fizetése nem tükrözi a munkájuk felelősségét és terhelését.
A PSZ szerint a jelenlegi NAT túlterhelt és túlszabályozott. A tananyag 80-85 százaléka központilag meghatározott, alig marad mozgástér a pedagógusoknak.
Totyik úgy látja, a követelmények az elit számára készültek, az átlagos képességű diákok számára túl magasak. „A tananyag 30-40 százalékát ki kellene dobni” – fogalmazott. A túlterheltség kudarcélményhez, frusztrációhoz, végső soron agresszióhoz vezethet.
A PSZ visszaállítaná a valódi tankönyvpiaci versenyt. Totyik szerint ma nem beszélhetünk valódi választási lehetőségről: évfolyamonként egy-két tankönyv közül lehet választani, ráadásul tankerületi korlátozásokkal.
Kiemelte, hogy a Mozaik Kiadó több díjnyertes, nemzetközileg elismert tankönyve ma gyakorlatilag kiszorult az állami rendszerből, miközben Erdélyben használják őket.
Nem lehetünk olyan gazdag ország, hogy a legjobb eredményeinket felmutató tankönyveket kitiltsuk a magyar oktatási rendszerből
– fogalmazott.
A PSZ szerint a mentális problémák és tanulási zavarok száma meredeken emelkedett, különösen a Covid-járvány után.
Jelenleg hivatalosan ezer diákra jut egy iskolapszichológus – a gyakorlatban inkább 1200–1300-ra. Totyik szerint a prevenció és a mentális támogatás hatékonyabb lenne, mint az iskolaőri rendszer fenntartása.
Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.
A Népszavának nyilatkozó volt diákok és szülők szerint Rubovszky Rita igazgatása alatt korlátozott volt a vécéhasználat a Patrona Hungariae iskolában, az ebédnél pedig „az utolsó falatig” meg kellett enni mindent. Többen megalázó, félelemkeltő légkörről és lelki bántalmazásról beszéltek. Az egykori igazgató a lapnak azt mondta, hogy szerinte átkeretezik a valóságot, a vádakat pedig rágalomnak tartja.
Az Eduline több forrásból is úgy tudja, hogy a Momentum Mozgalom egykori elnökségi tagja, Orosz Anna lett volna Lannert Judit oktatási miniszter egyik államtitkára a négyből.
Kereki Judit közgazdász és gyógypedagógus évek óta a kora gyermekkori intervenció és a gyermekfejlesztés egyik meghatározó szakértője Magyarországon. Szerinte a korai szűrésnek kiemelt preventív szerepe van.
Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke a közösségi oldalán osztotta meg azt a diákkezdeményezést, amely a Mathias Corvinus Collegium megőrzését sürgeti. A felhívást már több mint 600-an írták alá. A kezdeményezők szerint „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye”.
Egyre több sajátos nevelési igényű diák tanul a magyar iskolákban, miközben az intézmények és a szakemberek egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek az integrált oktatás biztosításában.
„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.
