"A pedagógiai asszisztensek a közoktatás csendes tartóoszlopai" – ők sem számíthatnak béremelésre

Idejük 90 százalékát a gyerekekkel töltik, mégis lekezelik és alulfizetik a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztenseket. A Kulturális Bizottság nemet mondott arra a szakpolitikai javaslatcsomagra, amely javította volna a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek bérezését és munkakörülményeit. Civil szervezetek szerint a döntés leginkább az SNI-s gyerekeket hozza hátrányos helyzetbe.

Egy borsodi édesanya, Lilla történetén keresztül mutatta be a Borsod24, hogy milyen hiányosságokkal küzd a magyar közoktatás az eltérő fejlődésű gyerekek ellátásában. Kisfia, Marci figyelemhiányos hiperaktivitással, később Asperger-szindrómával diagnosztizált gyerek, akit óvodában és iskolában is gyakran elutasítottak, mert nem állt rendelkezésre megfelelő szakemberi támogatás.

A család csak akkor kapott segítséget, amikor az iskola vezetése végül szakembert szerzett, és az osztályfőnök is támogatóan állt a gyermekhez. A történet azonban korántsem egyedi.

Meg akart verni egy gyereket, ezért félrelökte a pedagógiai asszisztenst az egyik diák a nagyatádi iskolában

A Civil Kollégium Alapítvány és az Aprajafalva Alapítvány 2025 tavaszán végzett kutatása szerint a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek a közoktatás egyik legfontosabb, mégis láthatatlan és alulfizetett szereplői.

A felmérésben 126 asszisztens vett részt több mint 50 településről. Az eredmények szerint:

  • az asszisztensek munkaidejük közel 90 százalékát közvetlenül a gyerekekkel töltik,
  • jellemzően 20-30 fős csoportokban dolgoznak,
  • a válaszadók több mint háromnegyede a viselkedési problémák kezelésére fordítja ideje nagy részét,
  • 82 százalékuk rendelkezik formális, akkreditált szakképesítéssel.

Elmosódott munkakörök, alacsony bérek

A kutatás szerint az asszisztensek feladatai gyakran túlmutatnak a munkaköri leírásukon. A válaszadók 70–75 százaléka jelezte, hogy rendszeresen végez olyan munkát, amit nem tart a saját feladatának – például pedagógusok helyettesítését, adminisztrációt vagy takarítást.

A bérezést tartják a legnagyobb problémának: ahogy mi is megírtuk, a NOKS-os dolgozók – köztük az asszisztensek – még több évtized munkaviszony után is gyakran nettó 250 ezer forint körüli fizetést kapnak.

CKA Facebook

Hatpontos javaslatcsomagot utasítottak el

Az EgyszerGYEREk nevű szakpolitikai javaslatcsomag többek között:

  • egységes munkaköri definíciót,
  • kötelező alapképzést és rendszeres továbbképzést,
  • mentorálást és szupervíziót,
  • létszámnormákat,
  • valamint jelentős béremelést javasolt a pedagógiai asszisztensek számára.

A Kulturális Bizottság azonban múlt keddi ülésén elutasította a csomagot. Jámbor András országgyűlési képviselő szerint a kormány pénzhiányra hivatkozott.

A Civil Kollégium Alapítvány szerint a javaslatcsomag nem politikai, hanem gyermekjogi és szakmai minimumot fogalmazott meg. Álláspontjuk szerint az asszisztensek megbecsülése nélkül nem beszélhetünk valódi befogadó oktatásról, és a döntés leginkább azokat a gyerekeket érinti hátrányosan, akiknek a legnagyobb szükségük lenne a személyre szabott segítségre.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.