"A pedagógiai asszisztensek a közoktatás csendes tartóoszlopai" – ők sem számíthatnak béremelésre

Idejük 90 százalékát a gyerekekkel töltik, mégis lekezelik és alulfizetik a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztenseket. A Kulturális Bizottság nemet mondott arra a szakpolitikai javaslatcsomagra, amely javította volna a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek bérezését és munkakörülményeit. Civil szervezetek szerint a döntés leginkább az SNI-s gyerekeket hozza hátrányos helyzetbe.

Egy borsodi édesanya, Lilla történetén keresztül mutatta be a Borsod24, hogy milyen hiányosságokkal küzd a magyar közoktatás az eltérő fejlődésű gyerekek ellátásában. Kisfia, Marci figyelemhiányos hiperaktivitással, később Asperger-szindrómával diagnosztizált gyerek, akit óvodában és iskolában is gyakran elutasítottak, mert nem állt rendelkezésre megfelelő szakemberi támogatás.

A család csak akkor kapott segítséget, amikor az iskola vezetése végül szakembert szerzett, és az osztályfőnök is támogatóan állt a gyermekhez. A történet azonban korántsem egyedi.

Meg akart verni egy gyereket, ezért félrelökte a pedagógiai asszisztenst az egyik diák a nagyatádi iskolában

A Civil Kollégium Alapítvány és az Aprajafalva Alapítvány 2025 tavaszán végzett kutatása szerint a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek a közoktatás egyik legfontosabb, mégis láthatatlan és alulfizetett szereplői.

A felmérésben 126 asszisztens vett részt több mint 50 településről. Az eredmények szerint:

  • az asszisztensek munkaidejük közel 90 százalékát közvetlenül a gyerekekkel töltik,
  • jellemzően 20-30 fős csoportokban dolgoznak,
  • a válaszadók több mint háromnegyede a viselkedési problémák kezelésére fordítja ideje nagy részét,
  • 82 százalékuk rendelkezik formális, akkreditált szakképesítéssel.

Elmosódott munkakörök, alacsony bérek

A kutatás szerint az asszisztensek feladatai gyakran túlmutatnak a munkaköri leírásukon. A válaszadók 70–75 százaléka jelezte, hogy rendszeresen végez olyan munkát, amit nem tart a saját feladatának – például pedagógusok helyettesítését, adminisztrációt vagy takarítást.

A bérezést tartják a legnagyobb problémának: ahogy mi is megírtuk, a NOKS-os dolgozók – köztük az asszisztensek – még több évtized munkaviszony után is gyakran nettó 250 ezer forint körüli fizetést kapnak.

CKA Facebook

Hatpontos javaslatcsomagot utasítottak el

Az EgyszerGYEREk nevű szakpolitikai javaslatcsomag többek között:

  • egységes munkaköri definíciót,
  • kötelező alapképzést és rendszeres továbbképzést,
  • mentorálást és szupervíziót,
  • létszámnormákat,
  • valamint jelentős béremelést javasolt a pedagógiai asszisztensek számára.

A Kulturális Bizottság azonban múlt keddi ülésén elutasította a csomagot. Jámbor András országgyűlési képviselő szerint a kormány pénzhiányra hivatkozott.

A Civil Kollégium Alapítvány szerint a javaslatcsomag nem politikai, hanem gyermekjogi és szakmai minimumot fogalmazott meg. Álláspontjuk szerint az asszisztensek megbecsülése nélkül nem beszélhetünk valódi befogadó oktatásról, és a döntés leginkább azokat a gyerekeket érinti hátrányosan, akiknek a legnagyobb szükségük lenne a személyre szabott segítségre.

 

Hozzászólások