Minimálbér alatti összegért keresnek pedagógiai asszisztenst az iskolákba

Közfoglalkoztatási jogviszonyban keresnek pedagógiai asszisztenst, akiknek így a havi keresete a nettó 200 ezer forintot sem éri el.

Egy olvasónk arról számolt be az Eduline-nak, hogy a NOKS keretében foglalkoztatott dolgozók bérezése sok helyen rendkívül alacsony, gyakran még a minimálbért sem éri el. Elmondása szerint előfordul, hogy egyes iskolák közfoglalkoztatott státuszban hirdetnek pedagógiai asszisztensi állásokat.

Egy ilyen hirdetésről készült fotót is kaptunk:

 

PDSZ: a NOKS-dolgozók fizetései teljesen elszakadtak a valós megélhetési költségektől

Mi az a közfoglalkoztatási jogviszony?

A 2011. január 1-jétől bevezetett átalakítás során megszűntek a korábbi közmunkaprogramok, és ezek helyét az egységes közfoglalkoztatási rendszer vette át – írja Magyarország Kormánya.

A közfoglalkoztatás célja, hogy segítse a hátrányos helyzetben élőket és a támogatásra jogosultakat abban, hogy később el tudjanak helyezkedni a nyílt munkaerőpiacon.

Képeken, milyen döbbenetesen alacsony a fizetésük a nevelést és oktatást segítőknek

Mennyit keres egy közfoglalkoztatott?

A közfoglalkoztatásban dolgozókra külön szabályok vonatkoznak – például a fizetésük is eltérő. Ennek célja, hogy az álláskeresők ne maradjanak tartósan a közfoglalkoztatásban, hanem anyagilag is jobban megérje számukra a versenyszférában munkát vállalni. A közfoglalkoztatás átmeneti megoldás, amely a munkanélküliek visszavezetését segíti a munkaerőpiacra. Ez csak akkor lehet hatékony, ha a közfoglalkoztatási bér alacsonyabb marad a piaci fizetéseknél.

A bért ezért úgy állapították meg, hogy magasabb legyen, mint a szociális ellátások összege, de alacsonyabb a minimálbérnél.

A 170/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet szerint a legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén a közfoglalkoztatottat megillető garantált közfoglalkoztatási bér a teljes munkaidő teljesítése és havibér alkalmazása esetén 2025-ben 174 400 forint.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.