Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A tanárhiány miatt olyanok is végeznek pedagógiai munkát, akiknek nincs is pedagógiai végzettségük. Megszólalt egy Külső-Pesti Tankerületi Központ fenntartása alá tartozó iskola pedagógusa.
A komoly problémát jelentő tanárhiány miatt sok iskola - érthető módon - arra kényszerül, hogy úgy oldja meg az üresen maradt tanári helyek kitöltését, ahogy azt tudja. Totyik Tamás az RTL Híradónak adott nyilatkozatából kiderült, hogy ez azt jelenti, jelenleg minden ötödik magyar általános iskolában olyanok is végeznek pedagógiai munkát, akiknek nincs meg a pedagógiai végzettségük, emellett minden harmadik iskolában nem a saját szakmájuknak megfelelő tárgyakat kell tanítaniuk a tanároknak.
Ezek az információk az országos kompetenciamérés során derültek ki az intézményvezetők nyilatkozatai által. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint nem jogszerű, hogy pedagógiai asszisztensek tanítanak.
A híradóban megszólalt egy Külső-Pesti Tankerületi Központ fenntartása alá tartozó iskola tanára, akinek elmondása szerint azért pótolják pedagógiai asszisztensekkel az állásokat, mivel azokból nem sikerült mindegyiket betölteni. Hozzátette, tud olyan intézményről, ahol majdnem egyenlő arányban tanítanak a pedagógiai asszisztensek, mint a tanárok. A személyazonosságát felfedni nem akaró pedagógus azt is elárulta, hogy abban az intézményben, ahol ő is tanít, képzettség nélkül, vagy csak felsőoktatási tanulmányaikat éppen megkezdők is tanítanak az alsó tagozatos osztályokban. Ezt az állítást a tankerület vezetője az RTL Híradónak cáfolta, az ő nyilatkozata szerint kizárólag tanítók és tanárok tarthatnak órát a hozzájuk tartozó iskolákban.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.