A tanárhiány miatt olyanok is végeznek pedagógiai munkát, akiknek nincs is pedagógiai végzettségük. Megszólalt egy Külső-Pesti Tankerületi Központ fenntartása alá tartozó iskola pedagógusa.
A komoly problémát jelentő tanárhiány miatt sok iskola - érthető módon - arra kényszerül, hogy úgy oldja meg az üresen maradt tanári helyek kitöltését, ahogy azt tudja. Totyik Tamás az RTL Híradónak adott nyilatkozatából kiderült, hogy ez azt jelenti, jelenleg minden ötödik magyar általános iskolában olyanok is végeznek pedagógiai munkát, akiknek nincs meg a pedagógiai végzettségük, emellett minden harmadik iskolában nem a saját szakmájuknak megfelelő tárgyakat kell tanítaniuk a tanároknak.
Ezek az információk az országos kompetenciamérés során derültek ki az intézményvezetők nyilatkozatai által. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint nem jogszerű, hogy pedagógiai asszisztensek tanítanak.
A híradóban megszólalt egy Külső-Pesti Tankerületi Központ fenntartása alá tartozó iskola tanára, akinek elmondása szerint azért pótolják pedagógiai asszisztensekkel az állásokat, mivel azokból nem sikerült mindegyiket betölteni. Hozzátette, tud olyan intézményről, ahol majdnem egyenlő arányban tanítanak a pedagógiai asszisztensek, mint a tanárok. A személyazonosságát felfedni nem akaró pedagógus azt is elárulta, hogy abban az intézményben, ahol ő is tanít, képzettség nélkül, vagy csak felsőoktatási tanulmányaikat éppen megkezdők is tanítanak az alsó tagozatos osztályokban. Ezt az állítást a tankerület vezetője az RTL Híradónak cáfolta, az ő nyilatkozata szerint kizárólag tanítók és tanárok tarthatnak órát a hozzájuk tartozó iskolákban.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
