Nem lehet megspórolni az alapkészségek fejlesztését a közoktatásban, véli Naderi Zsuzsanna szakképzési államtitkár

Az együttműködés, a kritikus gondolkodás és az alkalmazkodóképesség olyan alapkompetenciák, amelyeket már a közoktatásban el kell sajátítaniuk a diákoknak – erről beszélt Naderi Zsuzsanna szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár egy budapesti szakmai konferencián.

Az MKIK, a Prohuman Zrt. és a Joint Venture Szövetség által szervezett rendezvényről a HVG számolt be, ahol Naderi Zsuzsanna hangsúlyozta, hogy az alapkészségek megalapozását nem lehet későbbre halasztani, és azt sem várhatják el a munkaadóktól vagy a felnőttképzéstől, hogy pótolják a közoktatás hiányosságait.

Az államtitkár úgy véli, hogy az alapkészségek megalapozása nem tud máshol megtörténni, mint a közoktatásban, ezt nem lehet megspórolni. Szerinte a digitalizáció és a mesterséges intelligencia térnyerése nem csökkenti, hanem tovább növeli a meglévő kompetenciabeli különbségeket. Ha a tanulók nem rendelkeznek megfelelő alapokkal, a technológiai fejlődés inkább veszélyforrássá válhat, mint lehetőséggé. Különösen fontosnak nevezte a kritikus gondolkodás, az együttműködés és a problémamegoldó készség fejlesztését, amelyeknek hangsúlyosabban kellene megjelenniük az alapfokú oktatásban.

Az államtitkár szerint a munkahelyeken is egyre nagyobb jelentősége lesz a soft skilleknek, vagyis a kommunikációs, együttműködési és vezetői kompetenciáknak.

Stratégiai átalakítás jöhet a felnőttképzésben

Naderi Zsuzsanna arról is beszélt, hogy a szakképzés és a felnőttképzés átalakításához új stratégiai szemléletre van szükség. Ennek érdekében az államtitkárságon belül egy külön stratégiaalkotó egységet hoznak létre, amelynek munkájába piaci szereplőket és szakmai szervezeteket is bevonnának.

A felnőttképzési rendszer több elemének újragondolását is szükségesnek nevezte. Ilyen a képzések tartalma, finanszírozása, valamint az adminisztratív terhek csökkentése. Felvetette az egyéni tanulási számlák bevezetésének lehetőségét is, amelyek segítségével a munkavállalók saját képzéseik finanszírozásához kaphatnának támogatást.

Az államtitkár szerint a jövőben azok a cégek lehetnek sikeresek, amelyek tanuló szervezetként működnek, és képesek gyorsan reagálni a gazdasági és technológiai változásokra.

Egyre kevesebben lépnek be a munkaerőpiacra

A konferencián többen is a magyar munkaerőpiac előtt álló kihívásokról beszéltek. Zakor Sándor, a Prohuman igazgatótanácsának elnöke szerint évente mintegy 50 ezerrel többen hagyják el a munkaerőpiacot, mint ahányan belépnek.

A szakemberek szerint a munkaerőhiány, a kedvezőtlen demográfiai folyamatok és az automatizáció egyszerre jelentenek kihívást a magyar gazdaság számára.

Bozsonyi Károly, a KSH Kvantitatív Társadalom- és Gazdaságtudományi Kutatóintézetének igazgatója arról beszélt, hogy a helyzet akár súlyosabb is lehet a jelenlegi becsléseknél. Szerinte a problémát részben a felnőttképzésben részt vevők számának növelése és a termelékenység javítása enyhítheti.

Nyitókép: Bruzák Noémi (MTI)

Hozzászólások

Pilz Olivér is tankerületi vezető lett

Alig két hónappal azután, hogy három év kihagyás után visszatért a tanításhoz, már tankerületi igazgatóként folytatja munkáját Pilz Olivér. A Tanítanék Mozgalom egyik alapítója november 5-től a Miskolci Tankerületi Központ élére kerül.

„Abszurd hungarikum, hogy egy diáknak ma sokszor nehezebb bekerülnie egy úgynevezett elitgimnáziumba, mint néhány évvel később egy színvonalas egyetemre”

A hatosztályos gimnázium rengeteg lehetőséget ad a tehetséges gyerekeknek, a felvételik körül kialakult harc és az igazságtalan rendszer viszont komoly gond – véli Molnár Péter, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója. Szerinte az iskolája ugyan a jelenlegi helyzet egyik nyertese, de a rendszer így is sok tehetséges gyereket hagy cserben.