Ezekben a megyékben a diákok inkább a szakképzést választják
Van olyan megye, ahol a diákok 65 százaléka tanul szakmát.
Az MKIK, a Prohuman Zrt. és a Joint Venture Szövetség által szervezett rendezvényről a HVG számolt be, ahol Naderi Zsuzsanna hangsúlyozta, hogy az alapkészségek megalapozását nem lehet későbbre halasztani, és azt sem várhatják el a munkaadóktól vagy a felnőttképzéstől, hogy pótolják a közoktatás hiányosságait.
Az államtitkár úgy véli, hogy az alapkészségek megalapozása nem tud máshol megtörténni, mint a közoktatásban, ezt nem lehet megspórolni. Szerinte a digitalizáció és a mesterséges intelligencia térnyerése nem csökkenti, hanem tovább növeli a meglévő kompetenciabeli különbségeket. Ha a tanulók nem rendelkeznek megfelelő alapokkal, a technológiai fejlődés inkább veszélyforrássá válhat, mint lehetőséggé. Különösen fontosnak nevezte a kritikus gondolkodás, az együttműködés és a problémamegoldó készség fejlesztését, amelyeknek hangsúlyosabban kellene megjelenniük az alapfokú oktatásban.
Az államtitkár szerint a munkahelyeken is egyre nagyobb jelentősége lesz a soft skilleknek, vagyis a kommunikációs, együttműködési és vezetői kompetenciáknak.
Stratégiai átalakítás jöhet a felnőttképzésben
Naderi Zsuzsanna arról is beszélt, hogy a szakképzés és a felnőttképzés átalakításához új stratégiai szemléletre van szükség. Ennek érdekében az államtitkárságon belül egy külön stratégiaalkotó egységet hoznak létre, amelynek munkájába piaci szereplőket és szakmai szervezeteket is bevonnának.
A felnőttképzési rendszer több elemének újragondolását is szükségesnek nevezte. Ilyen a képzések tartalma, finanszírozása, valamint az adminisztratív terhek csökkentése. Felvetette az egyéni tanulási számlák bevezetésének lehetőségét is, amelyek segítségével a munkavállalók saját képzéseik finanszírozásához kaphatnának támogatást.
Az államtitkár szerint a jövőben azok a cégek lehetnek sikeresek, amelyek tanuló szervezetként működnek, és képesek gyorsan reagálni a gazdasági és technológiai változásokra.
Egyre kevesebben lépnek be a munkaerőpiacra
A konferencián többen is a magyar munkaerőpiac előtt álló kihívásokról beszéltek. Zakor Sándor, a Prohuman igazgatótanácsának elnöke szerint évente mintegy 50 ezerrel többen hagyják el a munkaerőpiacot, mint ahányan belépnek.
A szakemberek szerint a munkaerőhiány, a kedvezőtlen demográfiai folyamatok és az automatizáció egyszerre jelentenek kihívást a magyar gazdaság számára.
Bozsonyi Károly, a KSH Kvantitatív Társadalom- és Gazdaságtudományi Kutatóintézetének igazgatója arról beszélt, hogy a helyzet akár súlyosabb is lehet a jelenlegi becsléseknél. Szerinte a problémát részben a felnőttképzésben részt vevők számának növelése és a termelékenység javítása enyhítheti.
Nyitókép: Bruzák Noémi (MTI)
