Jelentősen megugrott a tankerületi központok tartozásállománya 2025 őszén: míg októberben valamivel több mint 700 millió forintnyi adósságuk volt, novemberre ez az összeg már megközelítette a 2,4 milliárd forintot, de 2025-öt mégis adósság nélkül zárták.
A Népszava cikkéből kiderült, hogy a központi költségvetési szervek 2025 novemberi tartozásait összesítő kimutatásban összesen 30 tankerületi központ szerepelt, míg egy hónappal korábban még csak 19.
A legnagyobb adósságot a Dél-Pesti Tankerületi Központ halmozta fel, amelynek tartozása októberről novemberre 115 millió forintról 411 millió forintra nőtt. A Közép-Budai Tankerületi Központ szintén jelentős növekedést produkált: míg októberben nem szerepelt a tartozással rendelkezők listáján, novemberre már 325 millió forintos adósságot mutatott ki. Hasonló tendencia volt megfigyelhető a Dunakeszi Tankerületi Központnál is, ahol egyetlen hónap alatt 73 millió forintról 249 millió forintra emelkedett a tartozásállomány.
Az adatok szerint a tankerületi központok összes tartozása nemcsak az előző hónaphoz képest ugrott meg, hanem jóval meghaladta az egy évvel korábbi szintet is: 2024 novemberében még valamivel több mint 1 milliárd forint volt az összesített adósság. Különösen látványos a lejárt tartozások növekedése, amely két hónap alatt a négyszeresére emelkedett.A Klebelsberg Központ a lap megkeresésére azt közölte, hogy a november végén kimutatott 2,4 milliárd forintos tartozásállomány döntő része közüzemi díjakból állt, ugyanakkor a 60 napon túli lejárt tartozások összege mindössze 212 millió forint volt. Tájékoztatásuk szerint az adósságok felhalmozódásának technikai oka volt, és a tartozásokat decemberben teljes egészében rendezték, így a tankerületi központok állításuk szerint adósság nélkül zárták a 2025-ös évet.Arra a kérdésre, hogy miként sikerült rövid idő alatt rendezni a több milliárd forintos tartozást, a Klebelsberg Központ később azt válaszolta: az Orbán-kormány ezúttal is két részletben biztosított rendkívüli rezsitámogatást a tankerületi központok számára. Hasonló kormányzati beavatkozásra 2024-ben és 2023-ban is szükség volt a tankerületek működésének finanszírozásához.Frissítés 01.09.
Cikkünk megjelenése után a Klebelsberg Központ a következőket írta:
Nem igaz, hogy a közüzemi díjak kifizetésével probléma lett volna az iskolákat fenntartó tankerületeknél. Ezzel szemben az igazság az, hogy a tankerületi központok tartozásállomány nélkül zárták az évet, a közüzemi díjak kifizetése december hónapban rendben megtörtént.
A közüzemi díjakhoz biztosított rezsitámogatás második részletének kifizetése - minden más ágazathoz hasonlóan - minden évben utólagosan november, december hónapban, tervezetten történik az intézmények részére. A tankerületek részére a valós fogyasztás után biztosított ez az összeg, és nem előzetes becslések alapján.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
