Nahalka István: „A pedagógusok nem rendezhetők sorrendbe pedagógiai munkájuk színvonala alapján”
Az oktatáskutató arra is reflektált, hogy milyen alapokból kellene kiindulnia egy valóban konstruktív és eredményes értékelési rendszernek.
Több ezer pedagógus hiányzik az iskolákból és óvodákból a 2025/2026-os tanév vége előtt. A meghirdetett állások száma egy év alatt közel negyedével emelkedett, különösen a matematika-, természettudományos és angoltanárokból van súlyos hiány, de nem minden megyében.
A 2025/2026-os tanév utolsó napjaiban több ezer megüresedett pedagógusállást hirdettek meg, legalábbis ez derült ki a Közszolgállás júniusi 9-i adataiból.
Ha megnézzük, akkor láthatjuk, hogy
Ez összességében nagyjából 25 százalékkal több, mint a 2024/2025-ös tanév végén. Egyedüli kivételnek az óvodapedagógus számít, hiszen tavaly nagyjából ilyenkor 340 üres pozíciót tartottak nyilván, míg idén csak 302-t. Igaz, a mostani óvodapedagógusi hirdetéseknél olyat is tapasztaltunk, hogy már az elején megjegyezték nem egy embert, hanem kettőt vagy rosszabb esetben hármat keresnek.
Az oktatáskutató arra is reflektált, hogy milyen alapokból kellene kiindulnia egy valóban konstruktív és eredményes értékelési rendszernek.
Továbbra is matekból (181 db hirdetés) természettudományos tárgyakat (fizika 79 db, kémia 48 db, biológia 36 db hirdetés) és angolt (85 fő) oktató tanárokból van a legnagyobb hiány, de nem mindenhol. Ugyanis országos szinten óriási különbségek vannak az egyes, főleg a szegényebb megyék, illetve Pest megye és Budapest között.
Például Hevesben és Békésben szinte alig van megüresedett pedagógusállás, míg ehhez képest Pest megyében és Nógrádban százas nagyságrendű a hiány.

De például hiába országos szinten hiánytantárgy a matek, Békésben és Hajdú-Biharban nem keresnek matektanárt sehova.

Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője az Eduline-nak úgy fogalmazott, hogy a pedagógusok esetében az országon belüli mobilitás nagyon alacsony. Ez abból is ered, hogy inkább a fővárosban és Pest megyében van sok állás, de itt viszont a megélhetés is magasabb. Főleg akkor, ha valakinek nincsen saját lakása és bérelnie kell. Emiatt inkább a lakókörnyezetéhez közel néz körbe. Ha ez pedig egy kisebb város, ahol ráadásul tanárképzés is van, akkor értelemszerűen nehezebben helyezkedik el pedagógusként.
A kormány átalakítja a pedagógusképzést, melynek részeként meg fogják szüntetni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a tanárszakokat. A témával részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
Lannert Judit oktatási miniszter elmondta, hogy átalakítják a pedagógusképzést, amely részeként kivonják a tanárképzést az Nemzeti Közszolgálati Egyetemről.
Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.
Kiderült, mely államilag támogatott, nappali alap- és osztatlan képzésekre volt a legnehezebb bekerülni idén. A legtöbb extrém magas ponthatár ebben az évben is az osztatlan tanári szakokon született.
Ezekre a nappali tagozatos állami ösztöndíjas képzésekre egy gyenge hármas érettségivel is be lehetett kerülni állami ösztöndíjas helyre.
Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.
Most már hivatalos: ennyi ponttal lehetett bekerülni a Pázmány Péter Katolikus Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
A Corvinuson a 2026-os felvételin is több szakon is 450 pont felett volt a ponthatár
Kihirdették a 2026-os felsőoktatási felvételi ponthatárokat, így már az is kiderült, hány ponttal lehetett bekerülni az Eötvös Loránd Tudományegyetem legnépszerűbb képzéseire.
Kihirdették a 2026-os felsőoktatási felvételi ponthatárokat, így már az is kiderült, hány ponttal lehetett bekerülni a Budapesti Gazdasági Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.