Bár már 2382 iskolapszichológus dolgozik Magyarországon, túlnyomó többségük csak félállásban vagy több intézmény között ingázó szakemberként lát el feladatot. Így a 4800 oktatási intézmény felére sem jut pszichológus – főállásban pedig mindössze 52-en dolgoznak. A szakmai szervezetek szerint legalább kétszer ennyi szakemberre lenne szükség ahhoz, hogy minden iskolában valódi és elérhető mentális támogatás legyen.
Országosan 2382-re nőtt az iskolapszichológusok száma – jelentette be Facebook oldalán Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár. Ez egy év alatt 192 fős növekedést jelent, és az elmúlt 15 év adatai alapján a szakemberek száma gyakorlatilag megduplázódott: 2010-ben mindössze 998 iskolapszichológus dolgozott a rendszerben.
A számok javulása ellenére azonban még mindig korántsem biztosított, hogy minden intézményben jelen legyen pszichológus. Az államtitkár bejelentése mögött ugyanis továbbra is komoly hiányosságok húzódnak.
A szabályozás csak a legnagyobb iskoláknak garantál szakembert
A hatályos jogszabályok szerint az iskoláknak csak akkor kötelező iskolapszichológust alkalmazniuk,
ha legalább 500 tanuló jár az intézménybe
– ekkor is elég egy félállású szakember. Főállású pszichológust kizárólag a 1000 fő feletti iskoláknak kell biztosítaniuk, foglalja össze a
.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy:
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Totyik Tamás a Népszavának azt mondta: a jelenlegi szabályozás már nem követi a valós igényeket. A szakszervezet nemrég egy 50 pontos javaslatcsomagot tett közzé, amelyben kiemelten szerepel, hogy minden oktatási intézménynek legyen saját, főállású iskolapszichológusa.
A számok is indokolják ezt: az Oktatási Hivatal adatai szerint mintegy 4800 feladatellátási hely működik az országban. Ahhoz tehát, hogy mindenhol legyen legalább egy szakember, legalább kétszer annyi pszichológusra lenne szükség, mint ahány jelenleg rendelkezésre áll.
Tömegesen hagynák el a pályát
Az UNICEF Magyarország tavasszal publikált kutatása ismét rámutatott a rendszer problémáira:
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
