Bár már 2382 iskolapszichológus dolgozik Magyarországon, túlnyomó többségük csak félállásban vagy több intézmény között ingázó szakemberként lát el feladatot. Így a 4800 oktatási intézmény felére sem jut pszichológus – főállásban pedig mindössze 52-en dolgoznak. A szakmai szervezetek szerint legalább kétszer ennyi szakemberre lenne szükség ahhoz, hogy minden iskolában valódi és elérhető mentális támogatás legyen.
Országosan 2382-re nőtt az iskolapszichológusok száma – jelentette be Facebook oldalán Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár. Ez egy év alatt 192 fős növekedést jelent, és az elmúlt 15 év adatai alapján a szakemberek száma gyakorlatilag megduplázódott: 2010-ben mindössze 998 iskolapszichológus dolgozott a rendszerben.
A számok javulása ellenére azonban még mindig korántsem biztosított, hogy minden intézményben jelen legyen pszichológus. Az államtitkár bejelentése mögött ugyanis továbbra is komoly hiányosságok húzódnak.
A szabályozás csak a legnagyobb iskoláknak garantál szakembert
A hatályos jogszabályok szerint az iskoláknak csak akkor kötelező iskolapszichológust alkalmazniuk, ha legalább 500 tanuló jár az intézménybe – ekkor is elég egy félállású szakember. Főállású pszichológust kizárólag a 1000 fő feletti iskoláknak kell biztosítaniuk, foglalja össze a Népszava.Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy:
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Totyik Tamás a Népszavának azt mondta: a jelenlegi szabályozás már nem követi a valós igényeket. A szakszervezet nemrég egy 50 pontos javaslatcsomagot tett közzé, amelyben kiemelten szerepel, hogy minden oktatási intézménynek legyen saját, főállású iskolapszichológusa.
A számok is indokolják ezt: az Oktatási Hivatal adatai szerint mintegy 4800 feladatellátási hely működik az országban. Ahhoz tehát, hogy mindenhol legyen legalább egy szakember, legalább kétszer annyi pszichológusra lenne szükség, mint ahány jelenleg rendelkezésre áll.Tömegesen hagynák el a pályátAz UNICEF Magyarország tavasszal publikált kutatása ismét rámutatott a rendszer problémáira:
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
