Kongresszust tartott november 29-én a Pedagógusok Szakszervezete, amelyen 18 pontban foglalták össze, miket követelnek a 2026-ban megválasztott következő kormánytól.
,,A magyar társadalom jövője az oktatási intézményekben dől el. Ha az iskola szabadságra, felelősségre, önálló gondolkodásra nevel és tanít, akkor biztos lábakon álló demokratikus és versenyképes országban hisznek az oktatásért felelős politikusok. Az az iskola, amely félelemre, engedelmességre nevel, felelős állampolgárok helyett alattvalókat teremt, akik nem képesek a globális világ kihívásaira válaszolni – ha Magyarország ezen az úton halad Európa perifériájára sodródik." Ennek tekintetében a Pedagógusok Szakszervezete a szombati kongresszusán 18 pontban fogalmazta meg, mit várnak a 2026-ban alakuló új kormánytól a közoktatással kapcsolatban.
1. Legyen önálló oktatási minisztérium (amelyhez tartozzon minden gyermekeket érintő nevelési és oktatási terület – a bölcsődétől az egyetemig, a gyermekvédelmet is beleértve)!
2. A státusztörvény (Púétv.) és a szakképzési törvény helyett alakítsanak ki minden oktatásban dolgozóra vonatkozóan egységes törvényi szabályozást és bérezést!
3. Követeljük a köznevelési foglalkoztatottakra vonatkozó, sztrájkról szóló jogszabály visszavonását!
4. Legyen új bértábla a közoktatásban és a köznevelésben dolgozóknak, amely figyelembe veszi a munkában eltöltött időt! Számítási alap legyen:
5. Pedagógusoknak és oktatóknak 5 elemű bérrendszert:
6. Legyen a gyermekvédelemben dolgozó nem pedagógusoknak is bértáblájuk, melynek vetítési alapja a garantált bérminimum 150 százaléka!
7. Vezessék ki a teljesítményértékelési rendszer jelenlegi formáját! A minőségi bérpótlék megállapítása az óvoda/iskolavezetés belső értékelése alapján történjen az intézmények belső sztenderdjei szerint.
8. Általános és középiskolákban heti 22 óra legyen a tanítással lekötött munkaidő, míg óvodákban heti 28 óra a közvetlenül gyerekekkel való foglalkozással lekötött munkaidő! El kell törölni a tanítással le nem kötött munkaidő kötelező nyilvántartását! Az igazgatók csak konkrét feladatok ellátására (helyettesítés, versenyeztetés, intézményi rendezvények, szülőkkel való kapcsolattartás, kirándulások, erdei iskolák, ügyelet, ebédeltetés stb.) rendelhessenek el kötelező feladatellátást, az éves munkaidőkeret 20 százalékáig! Minden kötelező tanítási órán felüli helyettesítést, gyermekfelügyeletet túlmunkaként fizessenek ki!
9. Meg kell újítani az óvodapedagógus, tanító és tanárképzést:
10. A bürokratikus központosítást váltsa fel a decentralizáció és valósuljon meg a helyi/intézményi autonómia (munkaügyekben, költségvetésben, helyi tantervi szabályozásban), a szakmai és pénzügyi elszámoltathatóság megteremtésével együtt!
11. Lehessenek iskolafenntartók az önkormányzatok is, amennyiben igényt tartanak az intézményre! Az állami normatív támogatás legyen egységes a különböző fenntartású intézményekben!
12. Meg kell újítani a tartalmi szabályozást, elengedhetetlen a Nat, valamint a szakképzés képzési és kimeneti követelményeinek felülvizsgálata! A tanulásszervezés helyi igényekhez igazodjon!
13. Csökkentsék a diákok kötelező óraszámát, sokkal nagyobb hangsúlyt kell kapnia az alapkészségek elsajátítását segítő óráknak és az idegennyelv oktatásnak!
14. Meg kell teremteni az MI oktatásban történő alkalmazásának jogi hátterét, és szakmai támogatást nyújtva ösztönözni kell a pedagógusokat az MI oktatásban történő alkalmazására!
15. Terjesszék ki a tankötelezettség határát 18 éves korig!
16. Meg kell újítani a középfokú szakmunkásképzést! Az első két év szakmai alapozás után lehessen megkezdeni a szakmai gyakorlatot.
17. Minden EGYMI-ben történjen meg az ellenőrzés, hogy a tárgyi és személyi feltételek adottak-e a gyermekek egészséges fejlődésének biztosítására!
18. A demográfiai változások oktatásra gyakorolt várható hatása indokolttá teszi az iskolaszerkezet újragondolását, amelyet meg kell előznie egy széleskörű szakmai és társadalmi vitának!
Legyen szolidaritás, tanszabadság és esélyegyenlőség a magyar oktatásban!
- zárják a listájukat.
A PSZ ugyanakkor nem csupán a közoktatással kapcsolatban fogalmazott meg követeléseket. A lista tovább folytatódik többek között az óvodával, szakképzéssel, gyermekvédelemmel és érdekvédelemmel.
A szakképzéssel kapcsolatban például azt írják, amellett, hogy meg kell újítani a szakmunkásképzést,
A teljes követeléslistát ide kattintva nézhetitek meg.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
