Jöhet az újabb pedagógussztrájk? Ezeket követeli a szakszervezet

A noks-os dolgozók béremelései mellett követelik többek között a sztrájkjogot korlátozó intézkedések eltörlését és ötelemű bérrendszer bevezetését is.

  • Székács Linda

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a nevelést és oktatást közvetlenül segítők folyamatosan elmaradó béremelése miatt kétórás figyelmeztető sztrájkra készülhet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete. A sztrájkhajlandóságot jelenleg kérdőívben mérik fel.

A követeléseik ugyanakkor nem csak a noks-os dolgozókat érintik. A listájukban a következő pontok szerepelnek:

  • 1. A pedagógusok új életpályájáról szóló törvényt vonják vissza!
  • 2. Azonnali, 50 százalékos béremelést minden köznevelésben dolgozó számára.
  • 3. A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak neveléssel-oktatással lekötött munkaideje heti 22 óra legyen!
  • 4. Vezessenek be ötelemű bérrendszert!
  • 5. Töröljék el a teljesítményértékelési rendszert!
  • 6. Minden, gyermekekkel töltött munkaidőt ismerjenek el tanítással lekötött munkaidőnek!
  • 7. Töröljék el az oktatásban dolgozók sztrájkjogát korlátozó rendelkezéseket!
  • 8. A kormány hozzon létre európai normáknak megfelelő érdekegyeztető tanácsot!
  • 9. Töröljék el a szakszervezetek működését és jogait korlátozó rendelkezéseket, azaz:

a) Töröljék el a reprezentativitásra vonatkozó szabályokat!

b) Vonják vissza a szakszervezeti tagdíjak munkáltató által történő átutalását tiltó rendelkezéseket!

  • 10. Legyen egységes Oktatási Minisztérium!

Hogy a 4-es pontban említett ötelemű bérrendszer alatt pontosan mit értenek, azzal kapcsolatban azt írják;

  • Kerüljön újra bevezetésre a garantált illetményeket tartalmazó előmeneteli és illemtényrendszer, és az illetmény alapja a mindenkori minimálbér legyen.
  • Követelik a pótlékok és megbízási díjak látható mértékű emelését.
  • A túlmunkát fizessék ki. 22 órán felül minden gyermekkel töltött munkaidő kerüljön kifizetésre az alábbi képlet szerint: alapilletmény osztva a 4,33 X 22 szorzatával.
  • Legyen külön forrás a tanórák, foglalkozáson kívüli feladatok ellátására: ennek alapja az alapbértömeg 10%-a legyen. (szalagtűző iskolaműsorok, versenyeztetés, kirándulások, pályázatok írása, és minden más, tanórán, ill. foglalkozáson kívüli tevékenység)
  • Biztosítsanak fedezetet intézményen belüli belső értékelés alapján helyi differenciálásra, melynek szempontjait az alkalmazotti testület határozza meg. (az alapbértömeg 10-15%-a legyen szétosztható)

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.