Bár a NAT-ban meghatározott, hogy hetente kötelezően hány óraszám lehet maximum az egyes évfolyamokon az iskolákban, Balatoni Katalin szerint az intézmények ezt gyakran nem tartják be.
Újabb Facebook poszttal érkezett a miniszterelnöki biztos a diákok leterheltsége kapcsán, melyben most az iskolai óraszámokról értekezett.
„Az OECD által publikált eredmény sokakból felháborodást váltott ki. Sajnos a világtrend az oktatásban abba az irányba megy, hogy a gyerekeknek alig marad gyerekkoruk.”
- írta Balatoni Katalin, majd hozzátette, hogy véleménye szerint igaz, hogy az OECD átlag alatt vagyunk az óraszámok tekintetében, de „van még mit tenni azért, hogy emberibb legyen a tempó.”
Balatoni Katalin megnézte, mennyire leterheltek a magyar diákok
Ezután kitért a NAT 2020-as rendeletére, melyben meghatározták, hogy évfolyamonként mi lehet a legmagasabb óraszám egy héten.
A heti kötelező maximális óraszámok az egyes évfolyamokon:
Balatoni megjegyezte, hogy a gyakorlatban ezek a határok gyakran átlépésre kerülnek, ami jelentősen növeli a gyerekek mindennapi terhelését:
„Persze van ennek egy másik oldala is: az iskolák igyekeznek plusz “szolgáltatást” biztosítani. Emelt óraszámot matematikából, idegen nyelvből, vagy épp testnevelésből… de alapvetően ezek mind a tanulók túlterheltségéhez vezethetnek. Na és vannak a “versenyistállók.””
Ezért szerinte a szülőnek kell eldöntenie, hogy milyen iskolába íratja a gyerekét az alapján, hogy milyen a teherbírása, és szeretné-e, ha valamelyik tantárgyból magasabb lenne az óraszám.
A posztra a kommentekben reagált Jocó bácsi világa is. A volt pedagógus leírta, hogy az iskolák órarendjét mindig a tankerület hagyja jóvá. Az óraszámok mellett pedig a tananyag mennyisége is problémát okoz, melyet érdemes lenne csökkenteni. Nem mellesleg a tankönyvek minőségi javítására is hangsúlyt kellene fektetni.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
