Balatoni Katalin megoldást talált a magas óraszámok enyhítésére az iskolákban

Bár a NAT-ban meghatározott, hogy hetente kötelezően hány óraszám lehet maximum az egyes évfolyamokon az iskolákban, Balatoni Katalin szerint az intézmények ezt gyakran nem tartják be.

Újabb Facebook poszttal érkezett a miniszterelnöki biztos a diákok leterheltsége kapcsán, melyben most az iskolai óraszámokról értekezett.

„Az OECD által publikált eredmény sokakból felháborodást váltott ki. Sajnos a világtrend az oktatásban abba az irányba megy, hogy a gyerekeknek alig marad gyerekkoruk.”

- írta Balatoni Katalin, majd hozzátette, hogy véleménye szerint igaz, hogy az OECD átlag alatt vagyunk az óraszámok tekintetében, de „van még mit tenni azért, hogy emberibb legyen a tempó.”

Balatoni Katalin megnézte, mennyire leterheltek a magyar diákok

Ezután kitért a NAT 2020-as rendeletére, melyben meghatározták, hogy évfolyamonként mi lehet a legmagasabb óraszám egy héten.

A heti kötelező maximális óraszámok az egyes évfolyamokon:

  • 1-3. évfolyam: 24 óra
  • 4. évfolyam: 25 óra
  • 5-6. évfolyam: 28 óra
  • 7-8. évfolyam: 30 óra
  • 9-13. évfolyam 34 óra

Balatoni megjegyezte, hogy a gyakorlatban ezek a határok gyakran átlépésre kerülnek, ami jelentősen növeli a gyerekek mindennapi terhelését:

„Persze van ennek egy másik oldala is: az iskolák igyekeznek plusz “szolgáltatást” biztosítani. Emelt óraszámot matematikából, idegen nyelvből, vagy épp testnevelésből… de alapvetően ezek mind a tanulók túlterheltségéhez vezethetnek. Na és vannak a “versenyistállók.””

Ezért szerinte a szülőnek kell eldöntenie, hogy milyen iskolába íratja a gyerekét az alapján, hogy milyen a teherbírása, és szeretné-e, ha valamelyik tantárgyból magasabb lenne az óraszám.

A posztra a kommentekben reagált Jocó bácsi világa is. A volt pedagógus leírta, hogy az iskolák órarendjét mindig a tankerület hagyja jóvá. Az óraszámok mellett pedig a tananyag mennyisége is problémát okoz, melyet érdemes lenne csökkenteni. Nem mellesleg a tankönyvek minőségi javítására is hangsúlyt kellene fektetni.

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.