Balatoni Katalin: "az iskola a tudásé, nem a politikáé"

Közös nevezőt talált Balatoni Katalin és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete?

„az iskolákban a tanórákon nincs helye semmilyen irányú politikának.”

- jelentette ki Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos a közösségi oldalán posztolt videójában. A politikus mindezt azért akarta tisztázni, mert a Digitális Polgári Kör oldalán olvasott egy olyan történetet, amelyben egy kilencéves diáknak végig kellett hallgatnia pedagógusa politikai véleményét az órán.

A kijelentésre reagált a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amely először a fogalmi tisztázás fontosságára hívta fel a figyelmet. Mint írták: a politika szó eredeti jelentése a közügyek intézése, amely nem azonos a pártpolitikával. Hozzátették, hogy a pedagógusok feladata felkészíteni a dákokat a társadalmi részvételre, a közügyek megértésére és a kritikai gondolkodásra - mindez pedig a politika alapvető elemeinek oktatását is jelenti. Ez tehát nemcsak megengedett, hanem szükséges is az iskolákban.

 

„A jó egyetem minőséget, értéket, gerincet ad” – összegyűjtöttük Hankó Balázs egyetemi aranyköpéseit

Ugyanakkor a szakszervezet hozzátette: ha a politizálás alatt pártpolitikát értünk, akkor valóban igaza van a kormánybiztosnak - a pártpolitikai tevékenységnek semmilyen formában nincs helye az oktatási intézményekben. Ezt a nemzeti köznevelésről szóló törvény is kimondja, melyben az áll, hogy az iskolák területén pártok vagy politikai mozgalmak nem működhetnek, és tanítási időben semmilyen pártpolitikai célú tevékenység nem folytatható.

Ez a tilalom vonatkozik például politikai propagandára, ajándékkönyvosztásra, vagy politikusok részvételére tanévnyitókon is. Ezzel szemben a történelem, társadalmi kérdések vagy közügyek elemzése továbbra is a tanítás része, és nem minősül pártpolitikának.

Jocó bácsi: "tényleg elég abból, hogy az iskolák politikai színtérré változnak!"

A PDSZ a vita végén úgy fogalmazott: „Sajnos nagyon sok kárt tud okozni egy kormányzati tisztségviselő, aki ezen a területen teljesen tájékozatlan, ugyanakkor hajlamos keményen beleszállni a pedagógusokba.”

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.