Beláthatatlan következményei lesznek, ha tovább csökken az óvoda- és iskolapszichológusok száma – mondta a Népszavának az ELTE szakcsoportjaként működő Iskolapszichológiai Módszertani Bázis vezetője, Borbáth Katalin. Egy új törvénymódosítással ugyanis ez történhet. A jelenlegi szabályozás alapján 500 gyerekre kell egy fél státuszú pszichológust kell alkalmazni, vagyis egy teljes munkaidős iskolapszichológushoz minimum 1000 tanuló kell.

Az új jogállás-tervezetben azonban már ez a minimum érték sem szerepel.

(Cikkünk megjelenése után Borbáth jelezte, hogy nem szándékos csökkentésről van szó, csupán a státusztörvényből kihagyták ezt az értéket.)

Pedig egy 2014-es ombudsmani jelentés szerint már az ötszáz fős szabály sem biztosíthat mindenkinek egyenlő esélyű hozzáférést, ami a jogbiztonság szempontjából visszás. Ugyanakkor a tervezet ronthat még ezen a helyzeten is. Arról egyébként nyilvánosan nem érhetők el adatok, pontosan hány óvoda- és iskolapszichológus dolgozik hazánkban. Annyit lehet tudni, hogy a fővárosban, nagyobb városokban jobb az ellátottság, a kisebb településekre jobb esetben a szakszolgálattól megy ki egy pszichológus, emellett a magánóvodákban, iskolákban adottak a feltételek.

Pedig az igazán hatékony a problémák megelőzése lenne, de ez az alacsony szakemberszám miatt alig lehetséges.

Mindez azért gond, mert világszerte már minden hetedik serdülő mentális betegséggel küzd és az európai kamaszok körében a második leggyakoribb halálok az öngyilkosság – ismertette az Unicef Magyarország. Hozzáteszik: mentális egészséggel összefüggő problémák fele 14 éves korig, háromnegyede pedig a 20-as évek közepéig elkezdődik, ezt súlyosbítja, hogy a gyerekek negyedének szülei is mentális zavarokkal küzdenek. (Négyszázezren pedig alkoholista szülővel élhetnek egy másik jelentés alapján.)

A pandémia, a lezárások és a távoktatás is komoly gondokat okozhattak. Legalábbis a szervezet adatai azt mutatják: a járvány alatt a szülők több mint fele egyértelmű és jelentős romlást érzékelt gyermeke mentális állapotában.

A Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórház és Szakambulancia úgy számol, szorongásos és depressziós esetek száma ötszörösére, a sürgősségi esetszám pedig 40 százalékkal emelkedett. Mostanában pedig a nehéz társadalmi és gazdasági helyzet miatti feszültség az, ami a gyerekekre is hatással van. Az óvodákban a szorongás, a viselkedés- és figyelemzavar, az iskolákban ezek mellett a depresszió, pánik, önsértés vagy a súlyosabb mentális zavarok megjelenése is rendszeres lett az Iskolapszichológiai Módszertani Bázis állásfoglalása szerint. Borbáth Katalin elmondása alapján a kamaszoknál sokszor a hormonális változások okozzák az érzelmi kilengéseket, erre jönnek a családi és iskolai feszültségek, illetve a fiatalok és a szülők leterheltsége. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy egyre elterjedtebb a falcolás, amikor fiatalok önmagukat vagdossák, ez a serdülők 15-40 százalékát érinti.