Plusz egy év ovi: elutasította az OH a kérelmet, mit kell tenni?
Fontos kérdésre válaszolunk.
A 2025/2026-os tanévre vonatkozóan 24 124 gyerek esetében nyújtottak be iskolahalasztási kérelmet, a 2026/2027-es tanévre vonatkozóan már 26 249 gyerek esetében. Ez 2125 kérelemmel több mint egy éve – írja az mfor.hu az Oktatási Hivatal adatai alapján. Az OH a lapnak küldött válaszában hozzátette, az eljárások részben még folyamatban vannak.
Mint ismert, a kormány döntései alapján 2020 óta nem dönthetnek a szülők és óvodapedagógusok a gyerekek iskolaérettségéről. A szülők csak kérelmet nyújthatnak be az Oktatási Hivatalba, indoklással és szakértői dokumentumokkal. A változtatások előtt évente mintegy 30 ezer gyerek maradhatott plusz egy évet az óvodában. 2021-ben már csak 16,4 ezer kérelem érkezett az OH-hoz, de az elmúlt években folyamatosan nőtt ez a szám: 2025-ben már 26,2 ezren kérelmezték a plusz egy év ovit, tehát öt év alatt közel tízezerrel nőtt ez a szám.
Plusz egy év óvoda: az OH megyénként máshogy dönt a szakszolgálati vizsgálati kérelmekről
A Szülői Hang évek óta rengeteget foglalkozik a témával, decemberben például azt közölték, hogy körülbelül ötezer elsősnek kellett évet ismételnie a túlbürokratizált iskolaérettségi rendszer miatt.
Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója úgy látja, sokszor nem azért nem marad a gyerek óvodában, mert nincs rá szüksége, hanem azért, mert a szülőkben nem tudatosul a januári határidőig, hogy van lehetősége kérelmezni.
Tudjuk, idő kell, hogy a köztudatba átmenjen ez a lehetőség, de úgy tűnik, egyre többen tájékozottabbak
– mondta Miklós György. Hozzátette, hogy a 2019-ben meghozott törvény magukra hagyta a szülőket, ezért érezték feladatuknak, hogy folyamatosan terjesszék az információkat.
„A kormány eredetileg azt mondta, hogy sokan fölöslegesen kérelmezik a gyermek plusz óvodai évét, más szülők agresszívek vagy túlféltik a gyereket, visszaéléseket is emlegettek, de nem erről van szó. Azt látjuk: ahogy nő a kérelmek száma, úgy nő az elfogadások száma is, pedig elég szigorú a rendszer. Tehát valóban sok esetben szükséges és indokolt az iskolakezdés kitolása” – folytatta a szakember.
Miklós György szerint az lenne az ideális, ha az iskolát közelítenék az óvodához, de pont az ellenkezője történik: nemrég napi 45 perces iskolai felkészítőt vezettek be az óvodák utolsó évében. Ehelyett az lenne eredményes, ha több játékkal és mozgással tennék gyerekbarátabbá az átmenetet, több szakember jutna a nehézségekkel küzdő gyerekeknek, mivel így kevesebb problémát jelentene az iskolaérettség.