Egyre több szülő kérvényezi a plusz egy év ovit

2020-hoz képest tízezerrel több iskolahalasztási kérelem érkezett be idén az Oktatási Hivatalhoz. A Szülői Hang egyik alapítója, Miklós György szerint ez azt bizonyítja, hogy egyre több a tájékozott szülő a témában.

A 2025/2026-os tanévre vonatkozóan 24 124 gyerek esetében nyújtottak be iskolahalasztási kérelmet, a 2026/2027-es tanévre vonatkozóan már 26 249 gyerek esetében. Ez 2125 kérelemmel több mint egy éve – írja az mfor.hu az Oktatási Hivatal adatai alapján. Az OH a lapnak küldött válaszában hozzátette, az eljárások részben még folyamatban vannak.

Mint ismert, a kormány döntései alapján 2020 óta nem dönthetnek a szülők és óvodapedagógusok a gyerekek iskolaérettségéről. A szülők csak kérelmet nyújthatnak be az Oktatási Hivatalba, indoklással és szakértői dokumentumokkal. A változtatások előtt évente mintegy 30 ezer gyerek maradhatott plusz egy évet az óvodában. 2021-ben már csak 16,4 ezer kérelem érkezett az OH-hoz, de az elmúlt években folyamatosan nőtt ez a szám: 2025-ben már 26,2 ezren kérelmezték a plusz egy év ovit, tehát öt év alatt közel tízezerrel nőtt ez a szám.

Plusz egy év óvoda: az OH megyénként máshogy dönt a szakszolgálati vizsgálati kérelmekről

A Szülői Hang évek óta rengeteget foglalkozik a témával, decemberben például azt közölték, hogy körülbelül ötezer elsősnek kellett évet ismételnie a túlbürokratizált iskolaérettségi rendszer miatt.

Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója úgy látja, sokszor nem azért nem marad a gyerek óvodában, mert nincs rá szüksége, hanem azért, mert a szülőkben nem tudatosul a januári határidőig, hogy van lehetősége kérelmezni.

Tudjuk, idő kell, hogy a köztudatba átmenjen ez a lehetőség, de úgy tűnik, egyre többen tájékozottabbak

– mondta Miklós György. Hozzátette, hogy a 2019-ben meghozott törvény magukra hagyta a szülőket, ezért érezték feladatuknak, hogy folyamatosan terjesszék az információkat.

„A kormány eredetileg azt mondta, hogy sokan fölöslegesen kérelmezik a gyermek plusz óvodai évét, más szülők agresszívek vagy túlféltik a gyereket, visszaéléseket is emlegettek, de nem erről van szó. Azt látjuk: ahogy nő a kérelmek száma, úgy nő az elfogadások száma is, pedig elég szigorú a rendszer. Tehát valóban sok esetben szükséges és indokolt az iskolakezdés kitolása folytatta a szakember.

Miklós György szerint az lenne az ideális, ha az iskolát közelítenék az óvodához, de pont az ellenkezője történik: nemrég napi 45 perces iskolai felkészítőt vezettek be az óvodák utolsó évében. Ehelyett az lenne eredményes, ha több játékkal és mozgással tennék gyerekbarátabbá az átmenetet, több szakember jutna a nehézségekkel küzdő gyerekeknek, mivel így kevesebb problémát jelentene az iskolaérettség.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.