Az iskolák nagy részében nincs elég idő, energia és szakember arra, hogy a problémákkal küzdő kisgyerekekkel egyénileg foglalkozzanak. Aki az iskolakezdés során lemarad, azt gyakran később is kudarcok érhetik, ami meghatározza a későbbi iskolai előmenetelét és önmagáról alkotott képét.
Mint ismert az az óvodás tankötelezett, amelyik az adott év augusztus 31-ig tölti be a hatodik életévét. Ha a szülő azt szeretné, hogy gyereke csak egy évvel később kezdje az első osztályt, azt az Oktatási Hivatalnál kell kérelmezni. Szorít a határidő, hiszen a kérelmet idén január 19-ig lehet leadni, és a szakvélemények mellett (ha vannak ilyenek) a szülő által megfogalmazott indoklást is el kell küldeni. Az ezekhez szükséges információk ide kattintva elérhetők. A plusz egy év oviról és az iskolaérettségről Badacsonyi Jácinta gyerekpszichológust és szenzoros integrációs kutatót, valamint Miklós Györgyöt, a Szülői Hang egyik alapítóját kérdeztük.
„Magyarországon nagy változást jelent a kisgyerekeknek az óvodából az iskolába lépni, és aki nem érett az iskolára, annak számára ez a lépés könnyen kudarcossá válhat. Sajnos nálunk az iskolák nagy részében nincs elegendő idő, energia és szakember arra, hogy a problémákkal küzdő kisgyerekekkel egyénileg foglalkozzanak. Aki pedig az iskolakezdés során lemarad, azt gyakran később is kudarcok érhetik, a kezdeti lemaradást később még nehezebb behozni” – mondta Miklós György.
A Szülői Hang alapítója hozzátette, hogy ugyan az iskola első évét is meg lehet ismételni, de az óvodában maradás sokkal jobb opció, mivel ott jobban oda tudnak figyelni a kisgyerekek egyéni igényeire. A plusz egy év óvoda inkább még egy játékkal töltött évet jelent, amihez nem kapcsolódik kudarcélmény.
Badacsonyi Jácinta gyerekpszichológus alátámasztotta, hogy a plusz egy év óvoda igénylése nehéz, időigényes és érzelmileg megterhelő, de hozzátette, hogy közel sem annyira, mint azok az iskolai évek, amelyek egy éretlen idegrendszerrel iskolába kerülő gyereket, és ezáltal az egész családját várják.
Az a fajta napi küzdelem, szorongás, túlterheltség, amit ilyenkor látunk, hosszú távon sokkal nagyobb árat jelent, és sajnos meghatározza a gyerek későbbi iskolai előmenetelét és önmagáról alkotott képét
– mondta Badacsonyi Jácinta.
Az iskolaérettségi vizsgálatok nem mérnek idegrendszeri érettséget
A szakértő tisztázta, hogy az iskolaérettségi vizsgálatok alapvetően készségeket mérnek, idegrendszeri érettséget viszont nem. Nem vizsgálják mélyebben a szenzoros feldolgozást, az önszabályozást, a terhelhetőséget, vagy azt, hogy a gyerek milyen áron tud teljesíteni.
„A plusz egy év óvoda nem halogatás, hanem megelőzés az indokolt esetekben. Lehetőség arra, hogy az idegrendszer még érjen, stabilizálódjon, és a gyerek ne hátrányból, hanem valódi eséllyel kezdje az iskolát” – mondta a gyerekpszichológus.
Milyen jelei vannak, hogy egy gyereknek még szüksége lenne egy év óvodára?
„A legfontosabb jel általában nem egyetlen látványos tünet, hanem az, hogy a gyerek idegrendszere túl nagy árat fizet azért, hogy megfeleljen. Ilyenkor nem azt kérdezzük, hogy mit tud, hanem azt, hogy mennyire fenntartható az a működés, amit nap mint nap produkál” – mondta a pszichológus.
Ezek a jelenségek nem viselkedési problémák, hanem azt jelzik, hogy az idegrendszer önszabályozása még nem elég érett az iskolai terheléshez
– mondta a szakértő.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
