Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Mint ismert az az óvodás tankötelezett, amelyik az adott év augusztus 31-ig tölti be a hatodik életévét. Ha a szülő azt szeretné, hogy gyereke csak egy évvel később kezdje az első osztályt, azt az Oktatási Hivatalnál kell kérelmezni. Szorít a határidő, hiszen a kérelmet idén január 19-ig lehet leadni, és a szakvélemények mellett (ha vannak ilyenek) a szülő által megfogalmazott indoklást is el kell küldeni. Az ezekhez szükséges információk ide kattintva elérhetők. A plusz egy év oviról és az iskolaérettségről Badacsonyi Jácinta gyerekpszichológust és szenzoros integrációs kutatót, valamint Miklós Györgyöt, a Szülői Hang egyik alapítóját kérdeztük.
„Magyarországon nagy változást jelent a kisgyerekeknek az óvodából az iskolába lépni, és aki nem érett az iskolára, annak számára ez a lépés könnyen kudarcossá válhat. Sajnos nálunk az iskolák nagy részében nincs elegendő idő, energia és szakember arra, hogy a problémákkal küzdő kisgyerekekkel egyénileg foglalkozzanak. Aki pedig az iskolakezdés során lemarad, azt gyakran később is kudarcok érhetik, a kezdeti lemaradást később még nehezebb behozni” – mondta Miklós György.
A Szülői Hang alapítója hozzátette, hogy ugyan az iskola első évét is meg lehet ismételni, de az óvodában maradás sokkal jobb opció, mivel ott jobban oda tudnak figyelni a kisgyerekek egyéni igényeire. A plusz egy év óvoda inkább még egy játékkal töltött évet jelent, amihez nem kapcsolódik kudarcélmény.
Badacsonyi Jácinta gyerekpszichológus alátámasztotta, hogy a plusz egy év óvoda igénylése nehéz, időigényes és érzelmileg megterhelő, de hozzátette, hogy közel sem annyira, mint azok az iskolai évek, amelyek egy éretlen idegrendszerrel iskolába kerülő gyereket, és ezáltal az egész családját várják.
Az a fajta napi küzdelem, szorongás, túlterheltség, amit ilyenkor látunk, hosszú távon sokkal nagyobb árat jelent, és sajnos meghatározza a gyerek későbbi iskolai előmenetelét és önmagáról alkotott képét
– mondta Badacsonyi Jácinta.
Aki az iskolakezdés során lemarad, azt gyakran később is kudarcok érhetik
Pexels
Az iskolaérettségi vizsgálatok nem mérnek idegrendszeri érettséget
A szakértő tisztázta, hogy az iskolaérettségi vizsgálatok alapvetően készségeket mérnek, idegrendszeri érettséget viszont nem. Nem vizsgálják mélyebben a szenzoros feldolgozást, az önszabályozást, a terhelhetőséget, vagy azt, hogy a gyerek milyen áron tud teljesíteni.
„A plusz egy év óvoda nem halogatás, hanem megelőzés az indokolt esetekben. Lehetőség arra, hogy az idegrendszer még érjen, stabilizálódjon, és a gyerek ne hátrányból, hanem valódi eséllyel kezdje az iskolát” – mondta a gyerekpszichológus.
Milyen jelei vannak, hogy egy gyereknek még szüksége lenne egy év óvodára?
„A legfontosabb jel általában nem egyetlen látványos tünet, hanem az, hogy a gyerek idegrendszere túl nagy árat fizet azért, hogy megfeleljen. Ilyenkor nem azt kérdezzük, hogy mit tud, hanem azt, hogy mennyire fenntartható az a működés, amit nap mint nap produkál” – mondta a pszichológus.
- Gyakori jel, ha a gyerek gyorsan kifárad, szétesik, vagy romlik a teljesítménye olyan helyzetekben, amikor hosszabb ideig kell ülni, figyelni, feladatot végrehajtani. Lehet, hogy a gyerek az óvodában még „összeszedi magát”, de délutánra érzelmileg túltelítődik, ingerlékeny, sírós vagy visszahúzódó lesz.
- Ha a gyerek nehezen alkalmazkodik a környezeti ingerekhez: gyorsan elfárad vagy túlpörög zajosabb helyzetekben, nehezen követi a szóbeli instrukciókat.
- Az egyensúlyrendszer éretlensége: állandó mozgásigény, nyugtalanság, vagy ennek az ellenkezője: ódzkodás a mozgástól, bizonytalanság.
- A gyerek szélsőségesen reagált érintésre, testközelségre, vagy épp túlságosan keresi ezeket.
- A gyerek nehezen viseli a változásokat, új szabályokat, vagy kisebb kudarcok aránytalan érzelmi reakciót váltanak ki belőle. Ebben az esetben megjelenhetnek testi tünetek is: alvásproblémák, fejfájás, hasfájás, fokozott fáradékonyság.
Ezek a jelenségek nem viselkedési problémák, hanem azt jelzik, hogy az idegrendszer önszabályozása még nem elég érett az iskolai terheléshez
– mondta a szakértő.
