Milyen jelek utalnak arra, hogy iskolaérett egy ovis?

Ismeri az irányokat, megindult nála fogváltás és rendezettek a nagymozgásai - csak néhány dolog, ami jelzi, a nagycsoportos megérett az iskolába.

Ha a gyerek betölti 2025. augusztus 31-ig a hatot, akkor a szülők várhatóan 2025 január közepéig kérhetik a plusz egy év óvodát. Ha valaki erről lecsúszik, akkor a hatévese akkor is elkezdi szeptemberben az elsőt, ha még nem iskolaérett és jobb helye lenne az óvodában.

Az iskolaérettség jelei a következőek a teljesség igénye nélkül:

Fizikai jelek

  • A gyerek körülbelül 120 cm magas és 20 kg súlyú – ez jelzi, hogy bírni fogja az iskolai terhelést.
  • Megindult a fogváltás, ami az idegrendszeri érés jó mutatója.
  • Ép vagy korrigált érzékszervek: jól lát, hall, és tisztán beszél.
  • Kéz–szem koordinációja megfelelő, képes vonalrendszerben írni.
  • Kialakult a helyes ceruzafogás
  • Nagymozgásai rendezettek: tud kúszni, mászni, guggolni, szökdelni, és jó az egyensúlya.

Idegrendszeri és mozgásos érettség

  • Kialakult a jobb- vagy baloldali dominancia (kéz, szem, láb esetében).
  • Megfelelő testtartás, mozgáskoordináció és izomerő.

Értelmi és beszédkészség

  • Ismeri az irányokat és relációkat (alatta, felette, mellette).
  • Meg tudja különböztetni az alakot a háttértől
  • Képes a hangok elkülönítésére, ami az olvasás alapja.
  • Rendelkezik alapszókinccsel, és képről összefüggően beszél néhány mondatot.
Ha például még nem alakult ki egyértelműen a jobb-baloldali dominancia, a gyerek el-eltéveszti az irányokat, bizonytalan az egyensúlyérzéke és a nagymozgások – többek között a helyes kúszás, mászás, guggolás, szökdelés - összerendezettségével is van probléma, akkor érdemes élni a lehetőséggel.

A Szülői Hang például külön segédletben foglalkozik az iskolaérettséggel, ami segítség lehet az érintett nagycsoportosok szüleinek.

Hogy mennyire nehéz döntés, hogy a hatéves valóban érett-e az iskolára, jól mutatja, hogy a 2023/2024-es tanévben 97 333 gyerek kezdte az elsőt, közülük 4088-an évismétlők voltak. Ez némileg kevesebb, mint az előző tanévben, amikor 94 342 elsős 5,2 százaléka, vagyis mintegy 4906 fő volt évismétlő.

A témával részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

 

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.