Mit kell tartalmaznia a plusz egy év ovi kérelmének?

December 29-én megnyílt az Oktatási Hivatal (OH) online felülete, ahol a szülők kérhetik, hogy a gyerek később kezdje az iskolát, vagy épp korábban váljon tankötelessé. A kérelmeket 2026. január 19-ig lehet beadni.

Ha a szülő úgy érzi, hogy gyereke (2019. szeptember 1. és 2020. augusztus 31. között született) még nem elég érett az iskolára, akkor ezzel kapcsolatban kérelmet nyújthat be. A kérelmet az Oktatási Hivatalhoz kell benyújtani, és bármilyen fontos dokumentumot csatolni lehet hozzá (például óvodai vagy szakértői véleményt).

8 fontos kérdés és válasz a plusz egy év oviról

Az OH honlapján már elérhető egy formanyomtatvány, ami tartalmazza az összes szükséges adatot. Ezt a szülők Ügyfélkapu+ vagy a DÁP alkalmazás segítségével elektronikusan is beküldhetik, de ki is lehet nyomtatni és postán elküldeni. A nyomtatvány használata nem kötelező, de jelentősen megkönnyíti az ügyintézést.

Ha a szülő nem az űrlapot használja, hanem saját maga fogalmazza meg a kérelmet, akkor annak a hivatal szerint az alábbiakat kell tartalmaznia:

  • a gyerek adatai: név, születési hely és idő, az anya lánykori neve, oktatási azonosító, lakcím, tartózkodási hely (ha eltér)
  • a kérelmező szülő vagy gyám adatai: név, levelezési cím, e-mail cím, telefonszám
  • a gyerek jelenlegi óvodája: az óvoda neve, OM azonosítója és címe
  • indoklás: miért lenne jobb a gyereknek, ha egy évvel később kezdené az iskolát (például fejlettség, érettség, egyéni helyzet)
  • nyilatkozat arról, hogy a kérelmet a másik szülő beleegyezésével nyújtják be, vagy arról, hogy ez nem beszerezhető, illetve hogy a szülői felügyeleti jogot csak a kérelmező gyakorolja
  • hozzájárulás ahhoz, hogy szükség esetén az OH a gyerek és a szülő adatait továbbítsa a szakértői bizottságnak
  • dátum és aláírás

Fontos tudni, hogy a gyerek hatodik életévének betöltése után a tankötelezettség megkezdésének halasztását kizárólag egy alkalommal és egy nevelési évre lehet kérelmezni. Ha a gyerek augusztus 31. napjáig a hetedik életévét is betölti, a tankötelezettség megkezdése tovább nem halasztható.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.