8 fontos kérdés és válasz a plusz egy év oviról

Nem minden hatéves áll készen az iskolára – és ez teljesen normális dolog. Ha szülőként úgy látod, hogy a gyerekednek még jót tenne egy plusz év az óvodában, van lehetőség a tankötelezettség halasztására. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat, határidőket és szabályokat.

1. Mikor válik egy gyerek tankötelessé?

Magyarországon egy gyerek abban az évben válik tankötelessé, amelyben augusztus 31-ig betölti a 6. életévét. Alapesetben ez azt jelenti, hogy szeptembertől iskolába kellene mennie. Ha azonban a szülő azt szeretné, hogy maradjon még egy évet a gyerek az oviban, akkor az Oktatási Hivatalnál kell külön kérelmeznie. 

2. Milyen esetekben érdemes kérni a plusz egy év ovit?
A plusz egy év ovi akkor merül fel, ha a gyerek érzelmileg, szociálisan vagy fejlődésében még nem tart ott, hogy érett lenne az iskolára.
Gyakori ok lehet például:
  • nehéz a figyelem tartós fenntartása,
  • bizonytalan a szabálykövetés,
  • lassabb a beszéd- vagy mozgásfejlődés,
  • erős szorongás új helyzetekben stb.

3. Ha még csak középzős, akkor is igényelni kell?

Igen, ugyanis azoknál a gyerekeknél, akik 2019. szeptember 1. és 2020. augusztus 31. között születtek, nem számít, hogy most középső- vagy nagycsoportosok, és az sem, hány évet jártak eddig óvodába.

4. Hányszor lehet halasztani az iskolakezdést?

Ez az egyik legfontosabb szabály: csak egyetlen alkalommal, és csak egy évre. Ez sajnos az SNI vagy BTMN esetén is igaz. Ha a gyerek augusztus 31-ig már betölti a 7. életévét, akkor szeptembertől kötelező megkezdenie az iskolát, további halasztásra nincs lehetőség.

Shutterstock
5. Kinek nem kell beadnia külön a kérelmet?

Nem kell külön kérelmet benyújtania annak a szülőnek, akinek a gyerekét a pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottsága megvizsgálta, és január 18-ig elkészül a szakértői vélemény, amelyben javasolják, hogy a gyerek még egy évig óvodában maradjon (SNI vagy BTMN miatt).

Ebben az esetben a szakvéleményt az óvodában kell bemutatni, és az óvoda rögzíti a gyerek óvodában maradását a köznevelési rendszerben. A szülőnek nincs további adminisztratív teendője.

6. Melyek a legfontosabb határidők és hogyan lehet beadni a kérelmet?

A kérelem 2025. december 29-től érhető el a ker.oh.gov.hu oldalon. Elektronikusan ügyfélkapus azonosítás után is le lehet adni vagy pedig postai úton az Oktatási Hivatal címére. Mivel a beadási határidő rövid és ráadásul belecsúszik az év végi ünnepekbe, ezért érdemes időben beszerezni azokat a dokumentumokat, amiket a szülők a kérelemhez csatolni szeretnének.

Ilyen lehet például szakorvosi, fejlesztőpedagógusi, védőnői igazolás vagy óvodapedagógusi szakvélemény.  Emellett a szülőknek egy saját maguk által megfogalmazott indoklást is le kell adniuk, ebben nagy segítség lehet a Szülői Hang segédlete.

7. Hány napon belül hoz az Oktatási Hivatal döntést?

Ha a kérelem és a csatolt dokumentumok alapján minden egyértelmű, az Oktatási Hivatal 8 napon belül dönt, és megküldi a határozatot. Amennyiben további vizsgálatra van szükség – például a pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottságát kell bevonni –, a döntés legkésőbb 50 napon belül születik meg.

8. Ha megkapja a plusz egy év ovit, de közben sokat érik a gyerek, és inkább úgy döntenénk, hogy menjen inkább iskolába, akkor van erre lehetőség?

Az Oktatási Hivatal határozatban dönt, amely kötelező érvényű. Ha a halasztást jóváhagyják, a gyerek még egy évig kötelezően óvodába jár, és nem íratható be iskolába. A döntést pedig sem a szülő, sem az intézmény nem hagyhatja figyelmen kívül.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.