„Kétszer kellett részt venni ugyanazon az iskolaérettségi vizsgálaton” – szülői levelet tett közzé Hadházy Ákos

Felesleges stresszt okoz a gyerekeknek és a szüleiknek az, hogy a hatodik életévüket betöltött óvodások iskolakezdésének halasztásáért benyújtott kérelmeket sok esetben felesleges vizsgálatokkal terhelik. Hadházy Ákos osztotta meg egy szülő személyes történetét.

A plusz egy év óvoda kérvényezésének gyakorlatáról mi is már sokat írtunk. Többek között arról, hogy legalább ötezer kisgyereknek kellett megismételnie az első osztályt az elmúlt években és arról, hogy az Oktatási Hivatal nem egységesen, hanem megyénként másként dönt a szakszolgálati vizsgálati kérelmekről, ezáltal a szülők és a gyerekek szükségtelenül nagyobb stressznek vannak kitéve. Írtunk arról is, hogy mit kell tartalmaznia az Oktatási Hivatal online felületén beadott kérelemnek.

Hadházy Ákos ma tett közzé egy levelet, amelyben egy szülő hasonló nehézségekről, stresszről, vizsgálatismétlésről és egy túlbürokratizált rendszerről számol be.

"Nyomós indokok mellett is be kell menniük a területileg illetékes szakszolgálathoz – például olyan esetben, amikor a gyermek 1-2 hónapja már járt ugyanezen a vizsgálaton, ha koraszülött és emiatt van orvosi papírokkal igazolt éretlensége, vagy ha a gyerekkel napi kapcsolatban lévő szakemberek (óvodapedagógus, logopédus, fejlesztőpedagógus) írásos szakvéleménye javasolja a további egy évnyi óvodában maradást."

A szülő szerint a szakszolgálati vizsgálatra való behívás nagyon rövid határidővel történik.

Külön felháborítónak tartom, hogy két, főállásban dolgozó szülőnek három munkanapot hagytak arra, hogy az ezzel járó szabadságolásokat elintézzék, míg más családok, akiknek valódi segítségre lenne szükségük, hónapokat várnak időpontra

– írja a szülő.

Ez nemcsak a szülők, hanem a szakszolgálati dolgozók számára is pluszmunkát jelent, mivel az adminisztráció és szervezés az OH döntésétől függetlenül történik. „Mi egy vagyunk a több ezer közül, de a mi esetünkben például két óvodapedagógus, egy logopédus és egy fejlesztőpedagógus munkáját dobta ki az OH azzal, hogy még a szakszolgálathoz is berendelt bennünket, újabb költségeket termelve a rendszernek.”

A levél zárásaként a szülő arról számol be, hogy a szakszolgálati vizsgálat ugyanazt az eredményt hozta, mint a korábbi fejlesztőpedagógiai és logopédiai vizsgálatok.

Így javasolni fogják a plusz egy év ovit, mi pedig várjuk a határozatot.

 

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.