Legalább ötezer kisgyereknek kellett megismételnie az első osztályt az elmúlt években a túlbürokratizált iskolaérettségi rendszer következményeként – hívja fel a figyelmet a Szülői Hang Közösség. A szülői szervezet szerint a jelenlegi szabályozás sok gyermeket éretlenül kényszerít iskolába, ami hosszú távú tanulási és lelki problémákhoz vezethet.
A Népszava cikkében kiemelték, hogy a kormány 2020-ban alapvetően átalakította az iskolaérettség megállapításának rendszerét. A korábbi gyakorlattal szemben, amikor az óvodapedagógusok és a szülők közösen dönthettek arról, hogy a hatéves gyermek iskolaérett-e, az iskolakezdés halasztását ma már kizárólag az Oktatási Hivatalnál lehet kérelmezni. Az eljárás során a szülőknek kell beszerezniük minden szükséges dokumentumot, a végső döntést pedig a hivatal hozza meg, szükség esetén a pedagógiai szakszolgálatok bevonásával.
A Szülői Hang szerint a bonyolult és adminisztratív terhekkel járó rendszer miatt sok gyermek kimaradhat a halasztási eljárásból, és úgy kezdheti meg az iskolát, hogy még nem érett rá. Ezt támasztják alá a statisztikai adatok is: míg a hatéves óvodások aránya a 2019/2020-as tanévben még 63,7 százalék volt, addig a 2024/2025-ös tanévre ez az arány 56 százalékra csökkent a KSH adatai szerint.Az évismétlések száma különösen az első osztályban kiugró. 2021 és 2024 között 4–5 százalék között mozgott az évismétlő elsősök aránya, a 2022/2023-as tanévben pedig elérte az 5,2 százalékot. A 2024/2025-ös és a 2025/2026-os tanévben is 4,5 százalék volt ez az arány, miközben a felsőbb évfolyamokon csupán 0,7–1,9 százalék között alakul. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi tanévben mintegy 4300 gyermek kezdte meg másodszorra az első osztályt.Az Eduline-on korábban beszámoltunk arról, hogy a 2025/2026-os tanévben például a 93995 elsős kisdiák közül 4246-nak kell évet ismételnie.
A Szülői Hang szerint ez rendkívül magas arány: átlagosan minden huszonkettedik elsős évismétlésre kényszerül. A szervezet becslése alapján a 2020-as rendszer bevezetése óta országosan legalább ötezerrel nőtt az évismétlések száma. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy ez csak a probléma látható része, mivel az éretlenül iskolába kerülő, de nem bukó gyerekek száma ennek többszöröse lehet.A szülői szervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy az óvodapedagógusok kizárása az iskolaérettségi döntésekből súlyos szakmai hiba, hiszen ők azok, akik a gyermekek fejlődését éveken át napi szinten követik. Szerintük számos tanulási és beilleszkedési probléma már óvodás korban felismerhető lenne.A problémák súlyosbodását jelzi az is, hogy az Oktatási Hivatal adatai szerint 2020 és 2025 között jelentősen nőtt a súlyos tanulási zavarokkal küzdő gyermekek száma: míg öt évvel ezelőtt 29,4 ezer ilyen tanulót tartottak nyilván, addig mára számuk elérte a 35,7 ezret.A Szülői Hang szerint sürgős változtatásokra lenne szükség az iskolaérettségi rendszerben, mert a jelenlegi szabályozás nem a gyermekek fejlődési sajátosságait, hanem az adminisztratív szempontokat helyezi előtérbe.A mostani tanévben a plusz egy év ovit az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint 2025. december 29-től 2026. január 19-ig van lehetősége a szülőknek. Ha valaki erről a határidőről lecsúszik, akkor 2026 szeptemberében a hatéves akkor is elkezdi az elsőt, ha még nem lesz érett az iskolára.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
