Nem az a baj, ha a gyerek éretlen még az iskolához, hanem az, ha ez már csak ott derül ki, a teljesítményelvárások, összehasonlítások és értékelések közben - mondta Badacsonyi Jácinta gyerekpszichológus.
Nemrég az Eduline is beszámolt arról, hogy 93995 elsős kisdiák közül 4246-nak kell a 2025/2026-os tanévben évet ismételnie, mely 4,5 százalékos bukási arányt jelent. Hogy ennek milyen okai és következményei lehetnek, arról Badacsonyi Jácinta gyerekpszichológust, szenzoros integrációs kutatót kérdeztük.
Nem az a baj, ha egy gyerek iskolaéretlen, hanem az, ha ez az iskolában derül ki
– kezdte Badacsonyi Jácinta gyerekpszichológus.
Ott ugyanis már nem semleges térben történik mindez, hanem teljesítményelvárások, összehasonlítások és értékelések közepette.
Az évismétlés nem tragédia
A szakértő elmondta, hogy első osztályban jellemzően akkor merül fel az évismétlés, ha a gyerek tartósan nem bírja az iskolai terhelést: elfárad, szétesik, lemarad, vagy viselkedéses, érzelmi nehézségek jelennek meg. Gyakran nem a tanulási képességek hiánya a gond, hanem az, hogy az idegrendszeri szabályozás, a figyelmi terhelhetőség vagy az önkontroll nem érett még a közeghez.
Mint mondta, az iskola már nem védett fejlődési tér, mint az óvoda. Gyorsan kialakul az élmény, hogy „nem megy”, „lemaradok”, „rosszabb vagyok a többieknél”. Ezek az élmények nyomot hagynak, és sok gyerek évekig hordozza magában az első kudarc emlékét, még akkor is, ha később egyébként jól teljesít – azaz meghatározza az énképet.
„Az évismétlés önmagában nem tragédia, bizonyos helyzetekben lehet jó döntés, egyre több helyen élnek is vele. A probléma az, hogy ilyenkor a gyerek már egy kudarcokkal fűszerezett tapasztalattal a háta mögött kapja meg azt az időt, amit ideális esetben megelőzésként, nem pedig korrekcióként kellett volna biztosítanunk számára” – mondta a szakértő.
Ha az alap instabil, nem érdemes erőltetni az átcsúszást
Az első osztály az alapozás időszaka. Ha a gyerek itt bukdácsol, az legtöbbször nem akarat vagy képesség kérdése, hanem azt jelzi, hogy az idegrendszeri alapok még nem elég stabilak ahhoz a terheléshez, amit az iskola jelent. Ilyenkor az átcsúszás nem megoldás, hanem látszatmegoldás: a gyerek továbbmegy, de az instabil alap vele marad
– folytatta Badacsonyi Jácinta.
Hozzátette, hogy a tananyag évről évre gyorsul, nőnek az elvárások, és ami elsőben épp megvan, később lemaradássá válik. A gyerek eközben érzi, hogy nehéz, ami hosszú távon aláássa az önbizalmát és a tanuláshoz való viszonyát. Az évismétlés viszont sok esetben kevesebb kárt okoz, mint a folyamatos küzdelem, főleg, ha együtt jár célzott támogatással.
Ezt lehet tenni, ha a gyereknek túl nehéz az első osztály
„Fontos hangsúlyozni, hogy nem vagyunk elkésve akkor sem, ha a nehézségek az iskolában jelentkeznek. Az idegrendszer rugalmas, jól reagál a megfelelő támogatásra, különösen akkor, ha időben felismerjük, mely területeken van szüksége segítségre.
Ugyanakkor az észlelés önmagában nem elég: ha azt látjuk, hogy a gyerek tartósan küzd, érdemes segítséget keresni, és nem arra várni, hogy »majd megoldódik"– mondta a szakértő, majd kiemelte, hogy ebben az esetben az a legfontosabb kérdés, hogy hogyan lehet az adott helyzetből a legtöbbet kihozni. Egy átfogó kivizsgálás segít megérteni, hogyan terhelhető a gyerek idegrendszere, hogyan dolgozza fel az ingereket, hol van szüksége támogatásra.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
