„Ezt a rendszert csak a kormányzati spórolás indokolja” – rekordokat dönt az első osztályt ismétlők száma

Már legalább 5 ezer kisgyereknek kellett megismételni az első osztályt a túlbürokratizált iskolaérettségi rendszer miatt, írja sajtóközleményében a Szülői Hang. Az évismétlések azonban csak a jéghegy csúcsát jelentik, az éretlenül iskolába kerülő gyermekek száma ennek sokszorosa lehet, ők folyamatos kudarcnak vannak kitéve, esélyeik jelentősen rosszabbak.

A kormány 2020-tól központosította a plusz egy év óvoda kérelmek döntési jogkörét, az Oktatási Hivatalhoz rendelve azt. Azóta minden évben sok ezer gyermek lemarad a számára fontos lehetőségről, és drámaian megnőtt az elsős évismétlések száma: a korábbi 3%-os értékről 2020/21-től 4,8%, 5,2%, 4,2%, 4,5%, 4,5%-ra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy jelenleg minden 22. elsősnek újra kell kezdenie az évet. Az országos adatok alapján legalább 5 ezer gyermek évismétlése köthető a rendszer bevezetéséhez.

Ahogy mi is megírtuk, december 29-én nyílik meg a plusz egy év óvoda kérvényezési felülete, a leadási határidő január 19.

Az érintett gyerekek többsége nem kap segítséget

Az évismétlések száma csak a felszín: az éretlenül iskolába kerülő gyerekek száma ennél sokkal nagyobb lehet. Sok esetben az óvodában már jelezhető lett volna, ki igényelne plusz egy évet, de a kormány kizárta az óvodapedagógusokat az eljárásból. A szülők így gyakran nem kapták meg a szükséges támogatást, és lemaradtak a lehetőségről.

Plusz egy év ovi: elutasította az OH a kérelmet, mit kell tenni?

shutterstock

Diszkriminatív, rosszul kommunikált rendszer

A kérelmek többségét ugyan elfogadják, a rendszer mégis diszkriminatív, mert elsősorban a bemeneten szűr, nem a gyerekek egyéni fejlődésén. A szülők informáltsága hiányos: a Szülői Hang tapasztalatai szerint csupán 56%-uk kapott pedagógiai szempontokat is tartalmazó tájékoztatást az óvodában.

"A kormány a szülőket magukra hagyta, és így épp az arra leginkább rászoruló hátrányos helyzetű családban nevelkedő kisgyerekek maradnak le, mert a szülők nincsenek kellően informálva, vagy gondot jelent a döntés és az online kérvényezés. A kormány ezzel az eljárással szándékosan növelte a társadalmi szakadékot, és sok ezer gyermek kibontakozásának esélyét vette el."

Ahogy minden évben, a Szülői Hang Közösség idén is segíti a szülőket

A Szülői Hang Közösség már a 2020-as bevezetéskor részletes, 50 pontos problémalistát küldött a kormánynak, érdemi válasz azonban nem érkezett. "A rendszert több jogi eljárásban is elítélték, ezeket azonban a kormányzat szintén figyelmen kívül hagyta. A jelenlegi rendszert nem a gyerekek érdekében vezették be, hiszen ez mindenkinek rossz; ezt a rendszert csak a kormányzati spórolás indokolja" - fogalmaztak.

Az elsős évismétlések magas száma miatt a kormány az óvodai iskolaelőkészítést napi 45 percre növelte az utolsó évben, miközben az óvodai nevelés része már eddig is volt az iskolára való felkészítésnek. A Szülői Hang közössége petícióval tiltakozik az óvodákra ráerőltetett előkészítőt, úgy fogalmaztak: "sok esetben megnehezíti, egyes esetekben akár el is lehetetleníti a vegyes csoportok működését és nem oldja meg az alapvető problémákat óvoda-iskola átmenettel kapcsolatban."

A közösség idén is a károk enyhítésére törekszik és segít az érintett szülőknek, hogy a kisgyermekek érdekében tudatos döntést hozzanak a plusz egy év óvodáról. Támogatást nyújtanak a stresszes kérvényezési folyamatban; gyorstalpalóban foglalják össze a legfontosabb tudnivalókat, segédletük pedig segít a szülői döntésben és a kérvény megírásában.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.