Elindult az ügyintézés: már kérhetik a szülők a plusz egy év óvodát

Megnyílt az igénylés lehetősége azoknak a szülőknek, akik szeretnék, hogy gyerekük még egy évig óvodában maradjon.

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint 2025. december 29. és 2026. január 19. között nyújtható be a kérelem azoknál a gyerekeknél, akik 2026. augusztus 31-ig betöltik a hatodik életévüket. Fontos, hogy aki ezt a határidőt elmulasztja, annak gyereke szeptemberben akkor is megkezdi az iskolát, ha még nem lenne iskolaérett.

A kérelmet Ügyfélkapu+, vagy Digitális Állampolgárság (DÁP) alkalmazással végzett azonosítást követően elektronikus úton vagy papír alapon, postai úton lehet benyújtani.

Az Oktatási Hivatal javasolja az elektronikus kérelembenyújtást, ami a postai úthoz képest jelentősen lerövidíti az ügyintézés időtartamát, lehetővé téve egyúttal a gyors, biztonságos, kényelmes és ingyenes kapcsolattartást a Hivatallal. A kéreleműrlap pedig emlékezteti a kitöltőjét az esetleges hiányzó vagy pontatlan adatokra, és támogatja a kitöltőt abban, hogy kérelmét hiánytalanul tölthesse ki.

A kérelemhez a szülőknek be kell szerezniük a szükséges szakorvosi, fejlesztőpedagógusi, védőnői igazolásokat, óvodapedagógusi szakvéleményeket, melyeket egy saját maguk által írt indoklás mellett csatolniuk kell. (A Szülői Hang például külön segédletben foglalkozik az iskolaérettséggel, ami segítség lehet az érintett nagycsoportosok szüleinek.)

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.