Hányszor kérhető a plusz egy év ovi?

Fontos kérdésre válaszolunk.

A tankötelezettség megkezdése csak egy alkalommal halasztható. Ha a gyerek augusztus 31-ig a hetedik életévét is betölti, az iskola megkezdése már nem tolható tovább – a hétéveseknek szeptember 1-jén mindenképpen iskolába kell menniük.

Plusz egy év ovi: 3 indok, amit nem igazán érdemes beleírni a szülői kérvénybe

Az OH közlése szerint a 2026/2027-es tanévre vonatkozó eljárásban azok a gyerekek érintettek, akik 2020.09.01 és 2021.08.31. között születtek, függetlenül attól, hogy jelenleg középső, vagy nagycsoportba járnak-e és hogy korábban hány évig részesültek óvodai nevelésben.

Fontos tudni, hogy a kormány által elrendelt téli igazgatási szünet (2025. december 29. és 2026. január 04. közötti időszak) a kérelmek benyújtását nem érinti, viszont azok feldolgozására és az ügyintézés megkezdésére csak az igazgatási szünetet követő első munkanapon (2026. január 05. napján) kerül sor.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.