Plusz egy év ovi: 3 indok, amit nem igazán érdemes beleírni a szülői kérvénybe

Nem mindegy, hogy a szülő, mivel indokolja, hogy a gyerekének miért lenne jó, hogy még egy évet az óvodában maradjon.

Ha egy ovis augusztus 31-ig betölti a hatot, és a szülei nem kérvényezik a plusz egy év ovit az Oktatási Hivatalnál , akkor szeptemberben el kell kezdenie az iskolát, ha érett rá, ha nem. A mostani tanévben erre  2025. december 29-től 2026. január 19-ig van lehetősége a szülőknek.

Ha valaki erről a határidőről lecsúszik, akkor 2026 szeptemberében a hatéves akkor is elkezdi az elsőt, ha még nem lesz érett az iskolára.

Ugyan hivatalosan elég egy jól megfogalmazott, alapos szülői indoklás is, ha viszont emellé a szülő nem csatol semmilyen igazolást, akkor nagyobb az esélye, hogy az OH pedagógiai szakértői bizottsághoz küldi a gyereket. Azonban nem mindegy, hogy ki milyen érvekkel támasztja alá, hogy a gyerekének még egy évet az oviban kellene maradnia.

A Szülői Hang, hogy megkönnyítse az érintett szülők helyzetét, készített egy segédletet, amelyben összeszedték azokat az érveket is, amiket nem feltétlen érdemes beleírni a kérvénybe. Ezek legfeljebb több, más erős indokok kiegészítéseképpen segíthetnek, önmagukban nagy eséllyel kevésnek bizonyulnak.

Hoztunk néhány példát, melyeket nem feltétlen

  1. Nem érte el az iskolakezdéshez szükséges magasságot, testsúlyt.
  2. Nagyon fáradékony, délután még aludnia kell.
  3. Gyakran egyedül játszik, nehezen kerül kapcsolatba más gyerekekkel, felnőttekkel.

Hogy milyen veszélye van annak, ha egy ovis túl korán kezdi meg az iskolát, azzal részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.