Plusz egy év ovi: 3 indok, amit nem igazán érdemes beleírni a szülői kérvénybe

Nem mindegy, hogy a szülő, mivel indokolja, hogy a gyerekének miért lenne jó, hogy még egy évet az óvodában maradjon.

Ha egy ovis augusztus 31-ig betölti a hatot, és a szülei nem kérvényezik a plusz egy év ovit az Oktatási Hivatalnál , akkor szeptemberben el kell kezdenie az iskolát, ha érett rá, ha nem. A mostani tanévben erre  2025. december 29-től 2026. január 19-ig van lehetősége a szülőknek.

Ha valaki erről a határidőről lecsúszik, akkor 2026 szeptemberében a hatéves akkor is elkezdi az elsőt, ha még nem lesz érett az iskolára.

Ugyan hivatalosan elég egy jól megfogalmazott, alapos szülői indoklás is, ha viszont emellé a szülő nem csatol semmilyen igazolást, akkor nagyobb az esélye, hogy az OH pedagógiai szakértői bizottsághoz küldi a gyereket. Azonban nem mindegy, hogy ki milyen érvekkel támasztja alá, hogy a gyerekének még egy évet az oviban kellene maradnia.

A Szülői Hang, hogy megkönnyítse az érintett szülők helyzetét, készített egy segédletet, amelyben összeszedték azokat az érveket is, amiket nem feltétlen érdemes beleírni a kérvénybe. Ezek legfeljebb több, más erős indokok kiegészítéseképpen segíthetnek, önmagukban nagy eséllyel kevésnek bizonyulnak.

Hoztunk néhány példát, melyeket nem feltétlen

  1. Nem érte el az iskolakezdéshez szükséges magasságot, testsúlyt.
  2. Nagyon fáradékony, délután még aludnia kell.
  3. Gyakran egyedül játszik, nehezen kerül kapcsolatba más gyerekekkel, felnőttekkel.

Hogy milyen veszélye van annak, ha egy ovis túl korán kezdi meg az iskolát, azzal részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.