Plusz egy év ovi: megvannak az előzetes adatok, ennyi gyereket küldenek szakszolgálati vizsgálatra
A plusz egy év ovit kérvényezők 56 százalékát küldték szakszolgálati vizsgálatra, de megyénként változik a kérelmek elbírálása.
Még mindig van néhány napja azoknak a szülőknek, akik szeretnék kérvényezni, hogy gyerekük plusz egy évet töltsön az óvodában. A határidő január 19-én jár le, de már megérkeztek az előzetes adatok a szakszolgálati vizsgálatok arányáról megyénként.
„Az Oktatási Hivatal nem egységesen, hanem megyénként másként dönt a szakszolgálati vizsgálati kérelmekről, ezáltal a szülők és a gyerekek szükségtelenül nagyobb stressznek vannak kitéve” – kezdte Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója a Kötelező beiskolázás szülői csoport Facebook-oldalán. A poszthoz mellékelt adatokban a szakszolgálati vizsgálatok aránya látszik megyénként – a különbség óriási. Egyelőre csak előzetes adatokat közöltek, hozzátéve, hogy a még nem szerepelő megyéknél nincs elég adat, de frissíteni fogják. Az összesített arány jelenleg 56 százalék szakszolgálat, 44 százaléknak egyből elfogadták a kérelmét.
Az OH szakszolgálati vizsgálat kérelme megyénként
- Szabolcs-Szatmár-Bereg: 31%
- Fejér: 35%
- Győr-Moson-Sopron: 36%
- Vas: 45%
- Bács-Kiskun: 47%
- Pest: 58%
- Budapest: 60%
- Hajdú-Bihar: 62%
Nyilvános kritériumok és a gyerekek személyes ismerete nélkül döntenek
Miklós a posztban leírta, hogy a kormányzat olyan rendszert hozott létre, amelyben a szülőket és óvodapedagógusokat megfosztották a lehetőségtől, hogy az általuk nevelt gyerekekről helyben döntsenek, helyette egy hivatalban, a gyerek személyes ismerete nélkül döntenek.
„A valóságban a hivatal működése abból áll, hogy nyilvános kritériumok nélkül, gyakorlatilag önkényesen eldöntik, hogy kinek kell mennie még egy körre a szakszolgálathoz, és kinek nem. Aki kérelmet ad be, annak ez egy stresszel járó, méltatlan eljárás” – írta.
Hozzátette, hogy a bürokratikus eljárás és a túl korai határidő miatt sok ezer gyerek lemarad a lehetőségről, így ők eleve hátrányból indulnak az iskolában. Az éretlenül iskolába kerülő gyerekek a többiek számára is megnehezítik a tanulást. Épp azok a hátrányosabb helyzetű családból érkező gyerekek maradnak le leginkább a plusz egy év óvodáról, akiknek a leginkább szükségük lenne rá, hiszen az ő szüleik sokszor elmulasztják a kérelmezés a megfelelő támogatás hiányában.
