Nem az a baj, ha a gyerek éretlen még az iskolához, hanem az, ha ez már csak ott derül ki, a teljesítményelvárások, összehasonlítások és értékelések közben - mondta Badacsonyi Jácinta gyerekpszichológus.
Nemrég az Eduline is beszámolt arról, hogy 93995 elsős kisdiák közül 4246-nak kell a 2025/2026-os tanévben évet ismételnie, mely 4,5 százalékos bukási arányt jelent. Hogy ennek milyen okai és következményei lehetnek, arról Badacsonyi Jácinta gyerekpszichológust, szenzoros integrációs kutatót kérdeztük.
Nem az a baj, ha egy gyerek iskolaéretlen, hanem az, ha ez az iskolában derül ki
– kezdte Badacsonyi Jácinta gyerekpszichológus.
Ott ugyanis már nem semleges térben történik mindez, hanem teljesítményelvárások, összehasonlítások és értékelések közepette.
Az évismétlés nem tragédia
A szakértő elmondta, hogy első osztályban jellemzően akkor merül fel az évismétlés, ha a gyerek tartósan nem bírja az iskolai terhelést: elfárad, szétesik, lemarad, vagy viselkedéses, érzelmi nehézségek jelennek meg. Gyakran nem a tanulási képességek hiánya a gond, hanem az, hogy az idegrendszeri szabályozás, a figyelmi terhelhetőség vagy az önkontroll nem érett még a közeghez.
Mint mondta, az iskola már nem védett fejlődési tér, mint az óvoda. Gyorsan kialakul az élmény, hogy „nem megy”, „lemaradok”, „rosszabb vagyok a többieknél”. Ezek az élmények nyomot hagynak, és sok gyerek évekig hordozza magában az első kudarc emlékét, még akkor is, ha később egyébként jól teljesít – azaz meghatározza az énképet.
„Az évismétlés önmagában nem tragédia, bizonyos helyzetekben lehet jó döntés, egyre több helyen élnek is vele. A probléma az, hogy ilyenkor a gyerek már egy kudarcokkal fűszerezett tapasztalattal a háta mögött kapja meg azt az időt, amit ideális esetben megelőzésként, nem pedig korrekcióként kellett volna biztosítanunk számára” – mondta a szakértő.
Ha az alap instabil, nem érdemes erőltetni az átcsúszást
Az első osztály az alapozás időszaka. Ha a gyerek itt bukdácsol, az legtöbbször nem akarat vagy képesség kérdése, hanem azt jelzi, hogy az idegrendszeri alapok még nem elég stabilak ahhoz a terheléshez, amit az iskola jelent. Ilyenkor az átcsúszás nem megoldás, hanem látszatmegoldás: a gyerek továbbmegy, de az instabil alap vele marad
– folytatta Badacsonyi Jácinta.
Hozzátette, hogy a tananyag évről évre gyorsul, nőnek az elvárások, és ami elsőben épp megvan, később lemaradássá válik. A gyerek eközben érzi, hogy nehéz, ami hosszú távon aláássa az önbizalmát és a tanuláshoz való viszonyát. Az évismétlés viszont sok esetben kevesebb kárt okoz, mint a folyamatos küzdelem, főleg, ha együtt jár célzott támogatással.
Ezt lehet tenni, ha a gyereknek túl nehéz az első osztály
„Fontos hangsúlyozni, hogy nem vagyunk elkésve akkor sem, ha a nehézségek az iskolában jelentkeznek. Az idegrendszer rugalmas, jól reagál a megfelelő támogatásra, különösen akkor, ha időben felismerjük, mely területeken van szüksége segítségre.
Ugyanakkor az észlelés önmagában nem elég: ha azt látjuk, hogy a gyerek tartósan küzd, érdemes segítséget keresni, és nem arra várni, hogy »majd megoldódik"– mondta a szakértő, majd kiemelte, hogy ebben az esetben az a legfontosabb kérdés, hogy hogyan lehet az adott helyzetből a legtöbbet kihozni. Egy átfogó kivizsgálás segít megérteni, hogyan terhelhető a gyerek idegrendszere, hogyan dolgozza fel az ingereket, hol van szüksége támogatásra.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
