Plusz egy év óvoda: az OH megyénként máshogy dönt a szakszolgálati vizsgálati kérelmekről

Január 19-én járt le a plusz egy év óvoda kérelmezésének határideje. Az előzetes adatokból az látszik, hogy az Oktatási Hivatal gyakorlata nem egységes, a kérelmek elbírálása jelentősen eltér vármegyénként.

Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója megosztotta a szakszolgálati kérelmek legfrissebb, január 21-i adatait. „Az OH nem egységesen, hanem megyénként másként dönt a szakszolgálati vizsgálati kérelmekről, ezáltal egyes megyékben a szülők és a gyerekek szükségtelenül nagyobb stressznek vannak kitéve” – írta az alapító.

Amióta kérvényezni kell a plusz egy év ovit, azóta több ezer elsősnek kellett évet ismételnie

Az OH szakszolgálati vizsgálat kérelme megyénként

  • Heves: 27%
  • Szabolcs-Szatmár-Bereg: 29%
  • Fejér: 33%
  • Veszprém: 33%
  • Csongrád-Csanád: 38%
  • Vas: 46%
  • Bács-Kiskun: 48%
  • Baranya: 50%
  • Pest: 56%
  • Zala: 58%
  • Győr-Moson-Sopron: 59%
  • Budapest: 62%
  • Komárom-Esztergom: 68%
  • Hajdú-Bihar: 70%
  • Jász-Nagykun-Szolnok: 83%
  • Borsod-Abaúj-Zemplén: 91%

A fenti arányokból látszik, hogy óriási különbségek vannak megyénként – bár ezek előzetes adatok, amik még változhatnak. A még nem szereplő megyéknél nem áll rendelkezésre elég információ, az eltérések azonban már ebben a szakaszban is kérdéseket vetnek fel az eljárás egységességével és igazságosságával kapcsolatban.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.