„Kétszer kellett részt venni ugyanazon az iskolaérettségi vizsgálaton” – szülői levelet tett közzé Hadházy Ákos

Felesleges stresszt okoz a gyerekeknek és a szüleiknek az, hogy a hatodik életévüket betöltött óvodások iskolakezdésének halasztásáért benyújtott kérelmeket sok esetben felesleges vizsgálatokkal terhelik. Hadházy Ákos osztotta meg egy szülő személyes történetét.

A plusz egy év óvoda kérvényezésének gyakorlatáról mi is már sokat írtunk. Többek között arról, hogy legalább ötezer kisgyereknek kellett megismételnie az első osztályt az elmúlt években és arról, hogy az Oktatási Hivatal nem egységesen, hanem megyénként másként dönt a szakszolgálati vizsgálati kérelmekről, ezáltal a szülők és a gyerekek szükségtelenül nagyobb stressznek vannak kitéve. Írtunk arról is, hogy mit kell tartalmaznia az Oktatási Hivatal online felületén beadott kérelemnek.

Hadházy Ákos ma tett közzé egy levelet, amelyben egy szülő hasonló nehézségekről, stresszről, vizsgálatismétlésről és egy túlbürokratizált rendszerről számol be.

"Nyomós indokok mellett is be kell menniük a területileg illetékes szakszolgálathoz – például olyan esetben, amikor a gyermek 1-2 hónapja már járt ugyanezen a vizsgálaton, ha koraszülött és emiatt van orvosi papírokkal igazolt éretlensége, vagy ha a gyerekkel napi kapcsolatban lévő szakemberek (óvodapedagógus, logopédus, fejlesztőpedagógus) írásos szakvéleménye javasolja a további egy évnyi óvodában maradást."

A szülő szerint a szakszolgálati vizsgálatra való behívás nagyon rövid határidővel történik.

Külön felháborítónak tartom, hogy két, főállásban dolgozó szülőnek három munkanapot hagytak arra, hogy az ezzel járó szabadságolásokat elintézzék, míg más családok, akiknek valódi segítségre lenne szükségük, hónapokat várnak időpontra

– írja a szülő.

Ez nemcsak a szülők, hanem a szakszolgálati dolgozók számára is pluszmunkát jelent, mivel az adminisztráció és szervezés az OH döntésétől függetlenül történik. „Mi egy vagyunk a több ezer közül, de a mi esetünkben például két óvodapedagógus, egy logopédus és egy fejlesztőpedagógus munkáját dobta ki az OH azzal, hogy még a szakszolgálathoz is berendelt bennünket, újabb költségeket termelve a rendszernek.”

A levél zárásaként a szülő arról számol be, hogy a szakszolgálati vizsgálat ugyanazt az eredményt hozta, mint a korábbi fejlesztőpedagógiai és logopédiai vizsgálatok.

Így javasolni fogják a plusz egy év ovit, mi pedig várjuk a határozatot.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.