A leköszönő államtitkár úgy fogalmazott, egy alapos emlékiratot fog írni pár év múlva.
Maruzsa a közösségi oldalára feltett videóban azt mondta, hogy amikor 2012-ben felsőoktatási helyettes államtitkárnak kérték fel, úgy gondolta a ciklus közepén vannak, két év nem a világ, elvállalta a megbízást.
Változó feladatkörrel, de 14 év lett belőle, amelyet az államigazgatásban vezetőként tölthettem.Egy történésznek hatalmas lehetőség: belülről látni és befolyásolni a történelem alakulását. Egészen biztos, hogy alapos emlékiratot fogok írni a tapasztalataimról pár év múlva.
– emelte ki, majd megköszönte a munkatársainak a munkáját, valamint a köznevelésben és a felsőoktatásban dolgozók együttműködését is.
Maruzsától a PDSZ is elbúcsúzott, nyilvánosságra hozta azt az utolsó levelet, amelyet Maruzsa Zoltán még április 2-án küldött számukra. A PDSZ értékelése szerint a leköszönő államtitkár ebben „utoljára még egy jóízűt csúsztatott”.
Az Eduline-on pedig arról is beszámoltunk, hogy 16 év után lesz önálló oktatási minisztérium, és az oktatási miniszter Lannert Judit lesz.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) új tárgyalópartnerre vár, akivel érdemi egyeztetéseket folytathat a jövőben. A szervezet búcsúként nyilvánosságra hozta azt az utolsó levelet, amelyet Maruzsa Zoltán még április 2-án küldött számukra. A PDSZ értékelése szerint a leköszönő államtitkár ebben „utoljára még egy jóízűt csúsztatott”.
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
