„Tschüß!” – így búcsúzott a PDSZ Maruzsa Zoltántól

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) új tárgyalópartnerre vár, akivel érdemi egyeztetéseket folytathat a jövőben. A szervezet búcsúként nyilvánosságra hozta azt az utolsó levelet, amelyet Maruzsa Zoltán még április 2-án küldött számukra. A PDSZ értékelése szerint a leköszönő államtitkár ebben „utoljára még egy jóízűt csúsztatott”.

Levelében Maruzsa azt írja, hogy a szakszervezet a korábbi tárgyalások során nem jelezte, hogy még a választások előtt sztrájkot tervez. Állítása szerint erről csak a nyilvános bejelentéskor szereztek tudomást. Mivel a tervezett lépést jogszerűtlennek tartották, nem engedélyezték annak megszervezését.

A PDSZ válaszában ezt az érvelést félrevezetőnek nevezi. Szerintük a sztrájkjog nem attól függ, hogy a minisztérium mikor értesül egy akcióról, hanem attól, hogy azt a törvény garantálja. Úgy látják, a Maruzsa által képviselt jogértelmezés még a törvényben kifejezetten biztosított, kétórás figyelmeztető sztrájk lehetőségét is korlátozná.

Maruzsa szerint továbbá a PDSZ politikai célokra, a kampány részeként használta a sztrájkot, és a kudarc a saját hibás jogértelmezésük következménye. Ezzel szemben a szakszervezet állítása az, hogy nem hibát ismertek be, hanem a dolgozók védelmében hoztak felelős döntést, és ennek másként való beállítása félrevezető.

A levél kitér a költségvetési átcsoportosítás kérdésére is. A PDSZ korábban jelezte, hogy javaslatai vannak a NOKS-dolgozók béremelésének finanszírozására. Maruzsa ezzel kapcsolatban azt írta: „jószándékban részéről nincs hiány”, ugyanakkor a szükséges forrásokat a 2026-os költségvetés nem tartalmazza. Hozzátette, hogy az Országgyűlés már nem ülésezik, pedig a javaslatok megvalósításához törvénymódosításra lenne szükség.

A levél végén Maruzsa arra is utal, hogy Gosztola Réka, a PDSZ kijelölt tárgyalója szerinte olyan felvetést tett, amely a családpolitikai intézkedések forrásainak átcsoportosítását érintené – ezt a kormányzat nem támogatta. Mivel a javaslatok nem közvetlenül a köznevelési költségvetést érintik, nem tartotta célravezetőnek a személyes egyeztetést ebben a kérdésben.

A PDSZ válaszlevelében ezt határozottan visszautasítja, és torzításnak minősíti. A tárgyalásról készült hangfelvételre hivatkozva azt állítják: Gosztola Réka nem tett olyan javaslatot, amely családtámogatások elvonására irányult volna. Mint írják, csupán arra hívta fel a figyelmet, hogy megfelelő politikai akarat esetén jelentős költségvetési átrendezések rövid időn belül is végrehajthatók. Szerintük ennek ellenkezőjét állítani nem félreértés, hanem az elhangzottak utólagos átértelmezése.

Vége a központosításnak? Így alakítaná át az oktatást a Tisza

A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.

Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.