A közoktatás digitális adminisztrációjában vissza kellene hozni a KRÉTA-rendszer előtti szolgáltatói versenyt – mondta Tanács Zoltán a meghallgatásán

A leendő tudományos és technológiai miniszter parlamenti meghallgatásán arról is beszélt, hogy az okoseszközök iskolai használatáról elsősorban pedagógusoknak és pszichológusoknak kellene dönteniük.

Tanács Zoltán miniszterjelölt a korszerű digitális állam kiépítését vázolta fel – írja a hvg. Elmondása szerint a tárcája szorosan együttműködne az oktatásért felelős minisztériummal, és történelmi lehetőségnek nevezte, hogy a tudomány, a technológia, a kutatás és az innováció egy minisztériumhoz kerülhet.

A meghallgatáson hangsúlyozta: minden tárcának közös felelőssége, hogy Magyarországnak jól működő oktatási rendszere legyen. Jelenleg az állam a GDP 1,4 százalékát fordítja innovációra, ezt a kormányzati ciklus végére 2 százalékra emelnék, ami megfelelne az uniós átlagnak.

Kitért arra is, hogy fontosnak tartja: a legkisebb gyerekek lehetőleg ne kerüljenek okoseszközök közelébe. Szerinte annak meghatározása, hogy ezek mikor és milyen formában jelenjenek meg az iskolákban, szakmai kérdés, amelyről a pedagógusoknak és pszichológusoknak kell dönteniük.

Hozzátette, hogy azoknak a családoknak, amelyek nem tudják megfizetni az ilyen eszközöket, az államnak kell biztosítania a hozzáférést.

A miniszterjelölt a közoktatás digitális adminisztrációjáról is beszélt. Úgy fogalmazott: „most a közoktatás a Kréta-korban él”, utalva arra, hogy jelenleg minden intézmény számára kötelező egyetlen rendszert használni. Szerinte korábban több platform működött, volt verseny a szolgáltatók között, és ezt érdemes lenne újra megteremteni.

 

Óriási pénznyelő a Kréta, mégis rengeteg a probléma tanévkezdéskor

Ismét akadozik az évente több milliárd forintból fenntartott KRÉTA-rendszer. Számos óvodai intézményvezető kereste meg szerkesztőségünket azzal a problémával, hogy az oviKRÉTA felületén nem tudnak új adminisztrátort hozzáadni, a hibabejelentésekre pedig nem érkezik válasz az ügyfélszolgálattól.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.