A Tisza Párt programjában külön pontok foglalkoznak a pedagógusok helyzetével, és azzal, hogy ezen hogyan változtatnának, ezek közül az egyik státusztörvény felülvizsgálata.
A Tisza Párt programjában külön fejezetként szerepel az oktatás. Ebben leírják többek között, hogy önálló Oktatási Minisztériumot hoznak létre: ennek részeként az iskoláknak és a pedagógusoknak visszaadnák a szakmai önállóságukat, a tankerületeket megszabadítanák a politikai befolyástól.
A minisztérium pedig érdemi együttműködést alakítana ki a szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel, bevonná azokat a döntés-előkészítési és döntéshozatali folyamatokba.A programban szereplő vállalások közül az egyik, hogy „felülvizsgálják a pedagógusok jogállását”, vagyis a státusztörvényt.
2023 júliusának elején Parlamentben az ellenzéki módosító javaslatok leszavazása után a szakma, az ellenzék, az érintett pedagógusok, diákok tiltakozása, és a többezres utcai tüntetések ellenére az Országgyűlésben a kormánypárti többség megszavazta a pedagógusok életpályamodelljét, vagyis a státusztörvényt. Novák Katalin, akkori köztársasági elnök pedig két nappal később már alá is írta az elfogadott jogszabályt.
A pedagógusoknak szeptember végéig kellett nyilatkozniuk az új státusz elfogadásáról. Azok, akik ezt elutasították – vagyis több mint ezerkétszáz pedagógus – a 2023/24-es tanév őszi szünete után már nem tértek vissza az iskolába. Ekkor beszélgettünk egy szigetszentmiklósi magyar–angol szakos pedagógussal, aki 2010 óta tanított, mégis úgy döntött, hogy otthagyja hivatását.
"Teljes képtelenségnek tűnik, hogy nem vagyok többé tanár. Fejben még nem tudtam elfogadni, hogy ennek vége van. A hivatás az olyan dolog, mint az ember életében a nagy szerelem: el lehet engedni, de mindig sóvárogni fogunk utána, ami hosszú távon nem egészséges” – mondta a döntéséről. De távozó tanár lett Balatoni József "Jocó bácsi" is.
2024. január 1-jével életbe lépett a státusztörvény, megváltozott a pedagógusok jogviszonya, ők azóta közalkalmazottak helyett köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban végzik a munkájukat.
Ezzel párhuzamosan viszont megemelték a pedagógusok fizetését. 2024. január 1-jével 32,2 százalékkal nőtt a pedagógus-átlagbér. Legutóbb pedig 2025 januárjában emelték meg a pedagógusok fizetését.
A törvényben továbbá a korábban meghatározott, napi maximum 8 órás munkaidőt 12-re, a heti maximum 40 órát pedig 48-ra emelték, míg a korábban heti 8 órás kötetlen munkaidő tulajdonképpen megszűnt. Gyakorlatilag az intézmények vezetői, de akár a tankerületi igazgató is elrendelheti a "szabad felhasználású munkaidő" intézményben történő elvégzését. Ez lehet például a dolgozatjavításra fordított munkaidő, a szülőkkel való kapcsolattartás, vagy a jegyek beírása a KRÉTA tanulmányi rendszerbe.
Módosult a délutáni felügyelet időtartama is. Ezt korábban 17 óráig, a státusztörvény életbe lépése után azonban reggel 7 és 8 óra között, valamint 16-18 óra között kell biztosítani.
A Magyar Helsinki Bizottság korábban a státusztörvény kapcsán úgy fogalmazott, hogy a pedagógusoknak nő a kiszolgáltatottsága a munkáltatóval szemben, nő a munkaterhük, ugyanakkor csökken az autonómiájuk és az önállóság, mindezt pedig "a beígért béremelések nem ellentételezik, a közoktatás válságos helyzetén pedig aligha javítanak".
A Tisza programjában egyébként még az is szerepel, hogy csökkentik a pedagógusok az adminisztratív terheket és a kötelező óraszámot, illetve átfogó pedagógusjóllét-programot dolgoznak ki.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Különdíjakat és rangos helyezést is szereztek a magyar középiskolások az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos versenyen, az amerikai ISEF innovációs világbajnokságon.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
