A Tisza Párt programjában külön pontok foglalkoznak a pedagógusok helyzetével, és azzal, hogy ezen hogyan változtatnának, ezek közül az egyik státusztörvény felülvizsgálata.
A Tisza Párt programjában külön fejezetként szerepel az oktatás. Ebben leírják többek között, hogy önálló Oktatási Minisztériumot hoznak létre: ennek részeként az iskoláknak és a pedagógusoknak visszaadnák a szakmai önállóságukat, a tankerületeket megszabadítanák a politikai befolyástól.
A minisztérium pedig érdemi együttműködést alakítana ki a szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel, bevonná azokat a döntés-előkészítési és döntéshozatali folyamatokba.A programban szereplő vállalások közül az egyik, hogy „felülvizsgálják a pedagógusok jogállását”, vagyis a státusztörvényt.
2023 júliusának elején Parlamentben az ellenzéki módosító javaslatok leszavazása után a szakma, az ellenzék, az érintett pedagógusok, diákok tiltakozása, és a többezres utcai tüntetések ellenére az Országgyűlésben a kormánypárti többség megszavazta a pedagógusok életpályamodelljét, vagyis a státusztörvényt. Novák Katalin, akkori köztársasági elnök pedig két nappal később már alá is írta az elfogadott jogszabályt.
A pedagógusoknak szeptember végéig kellett nyilatkozniuk az új státusz elfogadásáról. Azok, akik ezt elutasították – vagyis több mint ezerkétszáz pedagógus – a 2023/24-es tanév őszi szünete után már nem tértek vissza az iskolába. Ekkor beszélgettünk egy szigetszentmiklósi magyar–angol szakos pedagógussal, aki 2010 óta tanított, mégis úgy döntött, hogy otthagyja hivatását.
"Teljes képtelenségnek tűnik, hogy nem vagyok többé tanár. Fejben még nem tudtam elfogadni, hogy ennek vége van. A hivatás az olyan dolog, mint az ember életében a nagy szerelem: el lehet engedni, de mindig sóvárogni fogunk utána, ami hosszú távon nem egészséges” – mondta a döntéséről. De távozó tanár lett Balatoni József "Jocó bácsi" is.
2024. január 1-jével életbe lépett a státusztörvény, megváltozott a pedagógusok jogviszonya, ők azóta közalkalmazottak helyett köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban végzik a munkájukat.
Ezzel párhuzamosan viszont megemelték a pedagógusok fizetését. 2024. január 1-jével 32,2 százalékkal nőtt a pedagógus-átlagbér. Legutóbb pedig 2025 januárjában emelték meg a pedagógusok fizetését.
A törvényben továbbá a korábban meghatározott, napi maximum 8 órás munkaidőt 12-re, a heti maximum 40 órát pedig 48-ra emelték, míg a korábban heti 8 órás kötetlen munkaidő tulajdonképpen megszűnt. Gyakorlatilag az intézmények vezetői, de akár a tankerületi igazgató is elrendelheti a "szabad felhasználású munkaidő" intézményben történő elvégzését. Ez lehet például a dolgozatjavításra fordított munkaidő, a szülőkkel való kapcsolattartás, vagy a jegyek beírása a KRÉTA tanulmányi rendszerbe.
Módosult a délutáni felügyelet időtartama is. Ezt korábban 17 óráig, a státusztörvény életbe lépése után azonban reggel 7 és 8 óra között, valamint 16-18 óra között kell biztosítani.
A Magyar Helsinki Bizottság korábban a státusztörvény kapcsán úgy fogalmazott, hogy a pedagógusoknak nő a kiszolgáltatottsága a munkáltatóval szemben, nő a munkaterhük, ugyanakkor csökken az autonómiájuk és az önállóság, mindezt pedig "a beígért béremelések nem ellentételezik, a közoktatás válságos helyzetén pedig aligha javítanak".
A Tisza programjában egyébként még az is szerepel, hogy csökkentik a pedagógusok az adminisztratív terheket és a kötelező óraszámot, illetve átfogó pedagógusjóllét-programot dolgoznak ki.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
