Egy pedagógusnak ki kellett törölnie a telefonjáról az iskolában tartott politikai rendezvényről készített képeket

A hajdúböszörményi polgármester szerint egy fideszes delegációhoz tartozó személy töröltette le egy helyi pedagógus telefonjáról azokat a fényképeket, amelyeket egy, az iskolában zajló „politikai rendezvényről” készített.

Gyerekek, edzők, pedagógusok, sportbarátok és helyi egyesületek képviselői vettek részt csütörtökön a hajdúböszörményi Bocskai István Általános Iskolában tartott közösségi eseményen. A rendezvény hangulata azonban 10 óra után megváltozott – erről a város polgármestere, Göröghné Bocskai Éva számolt be Facebook-oldalán. A polgármester egyben a Tisza Párt képviselőjelöltje Hajdú-Bihar vármegye 6-os választókerületében.

Bejegyzése szerint a délelőtt folyamán megérkeztek a minisztériumi vendégek, valamint Tóth Lajos Árpád tankerületi vezető és Papp Zsolt, a Hajdú 6-os választókerület fideszes képviselőjelöltje.

Göröghné Bocskai Éva azt írta: „egyetlen pedagógus merte kimondani azt, amit minden jóérzésű ember tud: iskolában, gyerekek között nincs helye politikai rendezvénynek.” A beszámoló szerint a főszervező ezt követően megnyugtatta a jelenlévőket, hogy nem lesz politikai tartalma az eseménynek, ám a polgármester állítása szerint „az esemény pontosan azzá vált”.

Ezután történt meg az, amit Göröghné már nemcsak botrányosnak, hanem félelmetesnek is nevezett: állítása szerint egy, a delegációhoz tartozó – feltehetően biztonsági – személy személyesen törölte a pedagógus által készített fényképeket annak telefonjáról.

Igen, jól olvassák: egy tanár telefonjáról idegen ember törölt képeket egy iskolában

– írta a polgármester. Hozzátette: amikor a pedagógus számon kérte az esetet, Tóth Lajos Árpád és Papp Zsolt megtagadták a fotókat törlő személy megnevezését, miközben Göröghné szerint pontosan tudták, kiről van szó. Állítása szerint nem bocsánatot kértek, hanem azt kérdezték számon, hogyan merészelt a pedagógus fényképet készíteni.

"Egy telefonerdővel néznek szembe az anyák napi ünnepségen, de a csoportképen nem lehetnek"– sérülhetnek a gyerekek jogai az oviban, iskolában

A legtöbb intézmény nincsen tisztában azzal, hogy milyen jogi és gyerekjogi kérdéseket vet fel például egy a Facebookra posztolt erdőben sétálós vagy anyák napi felvétel. Az sem világos, hogy mekkora probléma óvónőként videóra venni a hisztiző gyereket vagy kamaszként közös szelfit készíteni az öltözőben? Stáhly Katával, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány gyerekjogi szakértőjével és pszichológusával beszélgettünk.

A város polgármestere azt írta, nemcsak felháborodott, hanem „mélységesen szomorú” is, mert szerinte „ha egy iskola falai között ezt meg lehet tenni, akkor nagyon nagy baj van. És erről nem lehet hallgatni”.

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.